Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
segítségért, hogy érje el a megyére eső adóösszeg csökkentését. (A változatlan portaszámra tekintve sikertelenül.) Megállapítható, hogy Baranyát - összevetve a többi dunántúli megye adataival - az adóemelés igen erősen sújtotta.1747 Hangsúlyos volt ezen felül az utasításban a rendi jogok védelme, amelyben kérték a nemesi földbirtok adómentességét kimondó 1741. évi 8. nevezetes törvénycikk betartatását. Ezen passzus 1751-ben már szinte minden megye instrukciójában felbukkant, és később a nemesi előjogok egyik fő hivatkozási pontjává vált.1748 A nemesi jogok sérelmét jelentette a diétán az újonnan szabad királyi városi privilégiumot nyert városok státusának Mária Terézia által szorgalmazott országgyűlési becikkelyezése.1749 A baranyai követek - több más megyéhez hasonlóan - arra kaptak utasítást, hogy ellenezzék ezen városok törvénybe iktatását a diétán (27. pont).1750 A sérelmi listából kiderül, hogy a városok diétái ügyében Baranya megye közvetetten érdekelt is volt. Hiszen Pécs mezőváros tanácsa jogot formált magának a nemesek peres ügyei feletti joghatóságára a vármegyével szemben, illetve megtiltotta a nemeseknek külső (nem városi területről) származó bor behozatalát.1751 Ráadásul Pécs városa az egész korszakban (1703-tól) aspirált a szabad királyi városi címre földesurával, a pécsi püspökséggel és a püspöki szék üresedésekor annak érdekeit képviselő káptalannal szemben. Rangemelését ekkor még nem kapta meg.1752 A pécsi székeskáptalan részérdekeit jelenítette meg a Baranya vármegye követei részére kiadott instrukció azon passzusa (23. pont) is, amelyben a káptalan a Magyar Kamara által már tizenöt éve elvett birtokainak visszaadását követelte a megye. A követek augusztus 15-ei jelentésükben azután be is számoltak arról, hogy a rendek tiltakoztak a királyi előterjesztés egyik, a kincstár örökösödését megkönnyítő pontja ellen.1753 A vármegyében élő birtokos nemesség érdekei is hangot kaptak az utasítás azon pontjában, hogy 1747 MNL BaML IV.l.e. 1. doboz. 2. tétel. Követutasítások, követjelentések (1741-1764/65) 1751. augusztus 13-ai jelentés. A követek beszámolójukban említik az adófelosztó bizottság által a legnagyobb adóemeléssel sújtott (főként dunántúli) megyéket. Az emelés mértéke portákban kifejezve megyénként a következő volt: Bács (10), Tolna (8), Somogy (3), Zala (1), Veszprém (3), Fejér és Esztergom (6-6), Győr (1), Komárom (3), Pest (15), Jászkun kerület (8). Az aktív főispáni szereplés az országgyűlésen nem volt előzmény nélküli, a szakirodalom már az előző püspök-főispán, Berényi Zsigmond itteni tevékenységét is ezzel a jelzővel illette: Odor 1991. 242. 1748 Poór 2013.232. 1749 Horváth 1873. 306-307. 1750 MNL BaML IV.l.a. Közgyűlési jegyzőkönyv (1750-1753). 1751. február 15. 145. föl. 1751 MNL BaML IV.l.a. Közgyűlési jegyzőkönyv (1750-1753). 1751. február 15. 126-134. föl. Baranya vármegye sérelmi listája, 6-7. pont. 1752 Babics 1937. 23., 30-33. 1753 MNL BaML IV.l.e. 1. doboz. 2. tétel. Követutasítások, követjelentések (1741-1764/65) 145. föl. 1751. augusztus 15-i jelentés. 341
