Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
uradalma.1580 Zömmel azonban 100 és 500 úrbéres hold közötti földbirtokkal rendelkező családok jellemezték e réteget a Mária Terézia-féle úrbéri összeírás szerint, így a vármegyei alispáni, főjegyzői pozíciókat és a követi megbízatásokat is vállaló kabaláspataki Ferdényiek, a kóji Komáromy családba benősült, a bihari nemesi társadalomban novo homus Bossányi Ferenc vagy a megye régi családjaként a megyei közéletben továbbra is meghatározó péchújfalusi Péchyek.1581 Informális befolyásuk is jelentős lehetett - mint Kazinczy Ferenc több évtized távlatából azért torzító visszaemlékezése mutatja - különösen Bossányi Ferencé és Baranyi Gábor alispáné, akik a vármegyegyűléseken ügyesen támaszkodtak az ott a korban szokatlan módon megjelenő nemesi tömegekre.1582 A kisnemesség nagy számban élt Biharban: az ország megyéi közül itt írták össze a negyedik legnépesebb nobilizált közösséget. A privilegizált bihari hajdúvárosok kiváltságait erőteljesen veszélyeztették például az Esterházy hercegek, akik 1745-ben nyertek a derecskéi uradalomra adományt.1583 Ilyen körülmények között kapta kézhez a megye közgyűlése az uralkodói meghívót az országgyűlésre és látott hozzá a követek kiküldéséhez. Mint a közgyűlési jegyzőkönyvekből és az utókor visszaemlékezéseiből kitűnik; a legnagyobb birtokos és egyben váradi püspök-főispán az 1750-1760-es években igyekezett erőteljesen befolyásolni a megyei közéletet: nemcsak az egyes tisztségek betöltésébe szólt bele, hanem a követválasztáskor is élt jelölési jogával, ami inkább kivételnek tekinthető az országos gyakorlatban.1584 Hat jelöltje közül a megye nemessége a Csáky család jószágkormányzójának testvérét, Ferdényi Ferenc 1580 Szerdahelyi 2003. 88-89.; Szerdahelyi 2005.139-140. 1581 Fónagy 2013. CD-ROM 9077., 4394., 21995. rekordnál.; Lengyel 2005. 325., 308., 355-356. 1582 A Pályám emlékezetének egyik újabb kiadását használtam: Kazinczy 2009. 8-9. A részvételt tekintve szisztematikus kutatást nem folytattam, ám a 18. századi megyegyüléseken a reformkorhoz képest nem jellemző a kisnemesi rétegek részvétele. Grünwald Béla könyve említi, hogy éppen Biharban a 18. századi közgyűléseken sohasem jelent meg több mint 30 főnyi birtokos nemes. Kiss Anita Pest megyét vizsgáló kutatásai szerint a 18. századi Pest megyében is 20-40 résztvevőt említenek név szerint a közgyűlési jegyzőkönyvek, ám a ténylegesen megjelentek száma több is, és kevesebb is lehetett. Degré Alajos Zala megyei kutatása is 20-30 fő között becsülte a megjelenők számát a források alapján, de ő is hangsúlyozta, hogy az összegyűltek pontos számát továbbra sem ismerjük. Viszont hangsúlyozza, hogy a 18. századi megyegyűléseken már csak a birtokos nemeseket illette meg szavazati jog. Jómagam nem zárom ki, hogy a jegyzőkönyvek csak azokat a megjelenteket vették számba, akik birtokkal és így szavazati joggal is rendelkeztek. A többiek (így az armalisták, kurialisták is) képviselői - még ha jelen is voltak - nem kerültek jegyzőkönyvben megörökítésre. A problémakörről: Grünwald 2001. 298.; Kiss 2012. 15-16.; Degré 2004a. 181. 1583 Papp 1998. 32-34., 35-36. 1584 Itt elsősorban Kazinczy Ferenc nagyapjára, Bossányi Ferencre és korára vonatkozó visszaemlékezés-, ill. levélrészleteit kell megemlítenem: Váczy 1915.1. 39. 313
