Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A diétai szereplők

alispánt és Bossányi Ferenc főjegyzőt választotta meg.1585 A megye ötvennégy pontos sérelmi listájának összeállításába is megpróbált beleszólni: elküldte észrevételeit a megyegyűlésre, amelyekben részben saját érdekeinek megfelelő módosításokat javasolt.1586 Az országgyűlési források alapján sem mondható felhőtlennek Forgách püspök és a vármegyei nemesség viszonya, többek között a püspöki tizedszedők önkényeskedései miatt. Bihar megye nemességének panaszát július 3-án tárgyalta a diéta. A bihari rendek kifogásolták a tized terményben és borban való szedését és kérték (az országos gyakorlatnak megfelelően) ennek pénzbeli kivetését. Továbbá sérelmezték, hogy a jobbágyaikat a dézsma Váradra való szállítása ürügyén a gazdatisztek súlyos fuvarkötelezettséggel is terhelték.1587 1588

A követek és a vármegye közti levelezés egyik állandóan visszatérő pontja az adókérdés. A források tanulsága szerint a megye különösen az adóemeléssel kapcsolatos ügyekben tartotta fenn magának a döntési jogot, kérve a követeket, hogy minden ilyen esetben informálják a közgyűlést. Lelkűkre kötötte, hogy törekedjenek a püspök-főispánnal együtt a megyére eső adóösszeg csökkentésére. Ennek eszközeként a természeti csapások sorozatának felemlegetése kínálkozott (felváltva jégeső, árvíz, majd aszály és annak következtében fellépő marhavész, rossz gabonatermés, a szőlők kipusztulása, a vármegyét sújtó katonai executio). 1588 Úgy tűnik, hogy a követek inkább a megyére eső adóemelés — a bizottsági

1585 Nagy 2015. 943. és MNL HBML IV.a.l. 13. köt. 556-558. Váradolaszi, 1751. január 12. Ferdényi Ferenc testvérét, Gábort a Csáky család bihari uradalmainak prefektusaként emlegeti a szakirodalom, aki szolgálatainak teljesítése fejében 12 évre zálogba kapta 1758-ban a körösszegi uradalmat. Erre: Papp 2003.48., 50-51.

1586 MNL HBML IV.a.l. 13. köt. 658—659. p. 1751. március 26. és MNL HBML IV.l.b. 46. doboz. Bihar vármegye közgyűlési iratai. Ann. 1751. Fase. III. A. Reflexiones circa puncta gravaminum ad venturam Regni Diaetam. Javasolta, hogy toldják be Kraszna és Közép-Szolnok megyék Erdélyi Fejedelemségtől a Magyar Királysághoz való visszacsatolását, ezzel együtt az itteni plébániák az erdélyi püspökségtől a saját joghatósága alá való visszavételét. Kérte, hogy a görög katolikus, neki alárendelt püspökök joghatóságával kapcsolatos pont kerüljön ki a sérelmi listából, talán azért is, mert a sérelmi lista összeállítása idején még mindig tartott a román parasztmozgalom a megyében, amely számára újabb provokáció lett volna az, ha a váradi püspök ismét kétségbe vonja papjainak a jogait. Az egyházi személyek irathagyatékainak kamarai levéltárakból való kikeresését, ill. az egyházi (káptalani és hiteleshelyi) levéltárakba való átadását javasolta: közvetve ezzel is a katolikus egyházra háramló vagyon gyarapításán fáradozott.

1587 SNA Brunszwick-Chotek család alsókorompai levéltára. Idősebb Brunszvik Antal hivatali iratai. 107. cs. Diaeta anni 1751. [oldalszámozás nélkül] 1751. július 3-i bejegyzés.

1588 OSzK Ktt. Föl. Lat. 3102.13—14. föl. Bihar vármegye nemesi közgyűlésének levele Ferdényi Ferenc és Bossányi Ferenc vármegyei követeknek. Váradolaszi, 1751. június 16. A vármegye közgyűlése szerint: „az ollyanokban, az kik Instructiojukban ki téve nincsenek, de főképpen azokban, az kik az Contributionale Quantumot néminemű képpen nehezítik, hírünk nélkül magát ne avassa, hogy