Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
1744). Ennek azonban nem a lojalitás volt az oka, hanem a létbizonytalanság, amely arra ösztönözte őket, hogy a nemesi investigatiók során és az itt újonnan megtelepedő nagybirtokosok által kétségbe vont nemességüket az uralkodó előtt is elismertessék a háborús részvétellel.1574 Másfelől a megye birtokos nemességének érdekeit tükröző, a földesuraknak járó jobbágyi robotszolgáltatások növelését lehetővé tevő 1759. évi megyei urbárium (Universalis Urbárium) kiadását is a királynőnek köszönhette.1575 A megye területén a 18. század közepére a paraszti népesség migrációja lelassult, miközben a földesúri szolgáltatások növekedtek és a keleti, illetve déli (főleg püspöki földesuraság alatt álló) területein megkezdődött a majorságok kiépítése. A válságtüneteket mutatta a Bihari-hegység túlnyomórészt román jobbágynépessége körében 1749-1751 között kibontakozott parasztmozgalom, amelyre a földesúr, Forgách Pál váradi püspök tiszttartóinak visszaélései szolgáltattak alkalmat.1576 Mindezek a megállapítások azonban értelmezhetetlenek lennének a megye 18. századi társadalmi és birtokstruktúrájának felvázolása nélkül. A megye birtokviszonyait meghatározta az egyházi és kamarai nagybirtokok túlsúlya. A II. József kori felmérések szerint a bihari települések 47%-át a katolikus egyház (döntően a váradi püspökség és káptalan) birtokolta, emellett a Kamara volt a második legnagyobb földesúr (7,6%). A maradékon a világi birtokosok osztoztak: ebből viszonylag csekély volt a főnemesi nagybirtokos (legjelentősebbek a Csákyak, Esterházyak) családok részesedése: ezeknek is a nagy része a vármegye területén kívül élt.1577 A megye kurucpárti, döntően protestáns birtokos nemesi családjai ekkorra eltűntek, részben vesztettek közéleti befolyásukból, birtokaikból (például Komáromy, Rhédey, Beöthy, Dobozi família).1578 Ugyanakkor megfigyelhető, hogy míg az egyházi és kamarai birtokszerkezet az 1730-as évektől alig-alig változott, addig a középbirtokos nemesség kezén lévő falvak aránya megnőtt.1579 A 18. század folyamán viszonylag gyorsan keletkeztek az egy-két generációs, szinte az arisztokraták birtokaihoz hasonló nagyságúvá duzzadt, bene possessionati által uralt birtoktestek, mint például a Baranyi család micskei 1574 Egyes számítások szerint az 1754—55. évi nemességvizsgálat során a megye 975 megvizsgált kiváltságosa közül csak 236-nak ismerték el a nemességét. Erről: Szálkai 2010.4. 1575 Szerdahelyi 2005.133-134.; Papp 1997. 70-71.; Papp 1998.153-154. 1576 A lázongások a belényesi, béli, vaskohi birtokrészeket érintették, főleg a vashámorok, csapszékek, ill. a váradi püspöki palota építkezése kapcsán megjelenő fuvarkötelezettség és a belényesi uradalomban bizonyos robot (szántás-vetés, kapálás, aratás) kapcsán bontakoztak ki. Erre: Gorun— Kovács 2005.183-185. 1577 Szerdahelyi 2005.138-139.; Papp 1979.116. 1578 Papp 1997.65-67. 1579 Szerdahelyi 2005.142-143.