Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
Másfelől a főispáni beavatkozás a vármegyék közéletébe és hatalmi viszonyaiba klienseik révén érezhető volt a vizsgált időszakban, a 18. század közepén. A bene possessionati országgyűléseken megmutatkozó látszólagos önállóságának színfalai mögött egy, a korábbi mintákat is átörökítő viszonyrendszer határozta meg a politikai szereplők pillanatnyi mozgásterét, illetve hosszú távú karrierpályáját. A hallgatag ellenzékiek? Bihar vármegye követei ismert és ismeretlen megnyilatkozásaik tükrében Mint már a vármegyei követekkel kapcsolatos fejezetben leírtam, feltűnő, hogy a tiszai (Tiszán inneni és tiszántúli), zömmel népes protestáns nemesi népességű vármegyékből milyen kevés, a naplók alapján dokumentálható névhez vagy vármegyéhez köthető hozzászólás maradt ránk. A régióban gyakran pusztító árvizek kapcsán a folyószabályozások és a csatornaépítkezések ügyében megfigyelhető egy szinte regionális összefogás az itteni vármegyei követek közt. Ez arra utal, hogy a régi típusú, tiszai vármegyékre kiterjedő politikai együttműködést egy-egy részkérdésben még sikerült felújítani, ám ez már el sem érte a 17. századra jellemző intenzitást. A naplók csak összefoglaló jelleggel említik a tiszántúli és Tiszán inneni vármegyék magasabb adóösszeggel szembeni végső kiállását, szinte közmondásszerű ellenzékiségük egyik utolsó megnyilvánulását.1572 1573 Mivel sem a naplók, sem a pasquillusok alapján nem sikerült lényegesen több állásfoglalást rögzíteni, megkísérlem Bihar megye példáján, országgyűléssel kapcsolatos iratait (közgyűlési jegyzőkönyvek, iratok, követutasítások, követi levelezés) átnézve megvizsgálni, hogy a megye főképpen az adókérdésben hogyan nyilvánult meg, illetve ezen túl milyen specifikus, de országos politikai jelentőséget nyert ügyek foglalkoztatták még a megye közéletét. A követek hogyan, milyen eszközökkel próbálták elérni a követküldés és a diéta során megfogalmazott célokat? Ha a megye korabeli történetével foglalkozó szakirodalmat tanulmányozzuk, akkor azzal a meglepő állítással szembesülünk, hogy a megye nemessége támogatta Mária Terézia és a bécsi udvar elképzeléseit.1575 Ennek magyarázataként egyfelől azt hozzák fel az egyes szerzők, hogy az ország negyedik legnépesebbnek számító (döntően armalista) nemessége, a bihari nagy számban vett részt az osztrák örökösödési háborúk korának nemesi felkeléseiben (1741-42, 1572 így az adóviták kapcsán ld. június 11-i, 21-i vagy július 12-i állásfoglalásukat. 1573 Szerdahelyi 2005. 133-134. Állítólag csak 1740 és 1780 között 327 család kapott nemesi címet.
