Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
volna királytól függő hivatalt elnyerni. Végeredményben életpályája „kudarcosának tekinthető, melynek okát inkább a politikai környezet megváltozásában kell keresnünk: a rendiség és a Habsburg-kormányzat, az ellenzék és a kormánypárt közötti ellentétek kiéleződésében, és a két tábor közti átjárhatóság csökkenésében.1362 Indulását tekintve hasonló, de nálánál sikeresebb pályát írt le a grófi rangemelést nyert hivatalnok, szendrői Török József.1363 Egy „ kivételesen normális”pályaív: Csuzy Gáspár A vármegyei követek többsége — így az ellenzék hangadói is — többnyire megmaradtak a hagyományos vármegyei igazgatás keretei között: pályájuk a vármegyében, úgy tűnik, hogy nem tört meg, mivel nemesi közösségeik jóindulatát élvezték. Több generáció családtörténetét áttekintve látható, hogy az országos politikába hosszú távon nem tudtak bekapcsolódni. Ha nem léptek túl a rendi jogok védelmén és nem rendelkeztek megfelelő udvari kapcsolatrendszerrel, társadalmi-pozicionális stagnálás várt rájuk.1364 Csuzy Gáspár, Veszprém vármegye követének közéleti pályája is ebbe a modellbe illeszkedhet. Az alábbiakban először családi hátterének, mentalitásának, majd a helyi eliteken belüli kapcsolatrendszerének bemutatására vállalkozom - a gyér forrásadottságok engedte keretek között. Csuzy Gáspár 1704-ben született Pápán, katolikus köznemesi családba.1365 Famíliája a 13. századig vezeti vissza eredetét, a Komárom vármegyei Csúz községbe. Egyik őse, Csuzy Benedek már a 16. században országos méltóságra, alországbíróságra emelkedett, majd az 1663 táján, Érsekújvár elestét követően 1362 Szíjártó 2016a. 187. 1363 Hasonlóan modellezhető a régióból származó, másik neves ellenzéki vármegye, Borsod az 1751. évi diétán jelen lévő követének, szendrői Török Józsefnek a politikai magatartása. 1751-ben ellenzéki felszólalásaival hívta fel magára a figyelmet borsodi alispánként, majd négy évvel később helytartótanácsossá, végül 1759-ben kancelláriai tanácsossá léptetik elő. Motivációiról sokat elárul az a tény, hogy 1748-ban ő is pályázott a Vay Adám halálával megüresedett királyi táblai ülnökségre. Ennek ellenére ellenzéki múltját Bécsben is számon tartották: a Kazinczy Ferenc által megörökített családi hagyomány szerint az 1764-65. évi országgyűlés alatt megjelent Vexatio dat intellectum társszerzőségével is meggyanúsították, de feljebbvalója, Esterházy Ferenc kancellár kezeskedett ártatlanságáért az uralkodó előtt. Török hivatali tisztségeire: Fallanbüchl 1992. 310., Concha 2005.178.1748-as pályázata: MNL OL E 584 27. cs. Tiszta Pál és a Csáky család pere. 142—143. föl. Szendrői Török József kérvénye. 1364 Vörös 1989.685-687. 1365 Mészáros 2002.149-176., különösen 168.
