Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
a vármegyét sújtó török dúlások következtében a família tagjai elhagyhatták ősi fészküket, és katonának állva Pápa végvárában kerestek menedéket.1366 Komárom vármegyei törzsbirtokaik elnéptelenedtek, újratelepítésükre csak a 17—18. század fordulójától kezdve fokozatosan került sor.1367 Jellemző volt Pápa és Veszprém végvára esetében (is), hogy a végházak őrsége tisztikarának tagjai - maguk is a török veszély előtt birtokaikról a fallal kerített mezővárosba menekült nemesek — szabad telket és ehhez kertet, szőlőt szereztek az erődök környékén.1368 1 6 6 5- ben Csuzy Pál pápai vicekapitány a pápai végvár Kristóf utcájában szerzett házat tartozékokkal (kerttel, istállóval, szántóföldekkel) Radonay István rév-komáromi vicekapitánytól, illetve ugyanekkor salamonfalvai Ráttky Györgytől Zempler pusztát, egy kőmalmot Tapolcafőn, egy szabad telket Pápa suburbiumában, továbbá megvásárolt Kissomlyón néhány jobbágytelket.1369 Innentől kezdve a család tagjai (főként) Pápán laknak: épp maga Gáspár az, aki Pápa főutcáján, szemben a plébániatemplommal a „Hosszú uttcá”-n 1751—1760 táján két szomszédos házat is megszerzett maga és családja számára.1370 Gáspár nagyapja, Csuzy Pál Pápa várának vicekapitányaként már a Veszprém megyei helyi elitbe házasodott be: elvette a vásonkeői Horváth Katalint. Kezével újabb jelentős birtokokat szerzett a térségben: a vázsonykői Horváth-vagyon emléke még a 18. században is kísértette az utódokat. Erről egy 1756. évi birtokosztály kapcsán értesülünk, amikor a Csuzy-örökösök Abony, Vázsony, Csobánc váruradalmainak elidegenítése ellen tiltakoztak a veszprémi káptalan előtt, noha azok már régen (a 17. század közepe óta) a Zichy-, illetve Esterházy-uradalomhoz tartoztak.1371 A 18. század közepi osztálylevél szerint Komárom, Veszprém, Zala, Pest-Pilis-Solt vármegye területén rendelkeztek jelentős birtokokkal, de ezen túl - kisebb töredékbirtokaik - Pozsony, Bars, Győr, Tolna megyében is előfordultak.1372 1366 A Komárom és Esztergom megyei falvak pusztulására: Ortutay 2003.19.; Borovszky 1907.473. 1367 Edelényi-Szabó 1927. II. 300-302., 306., 308. 1368 Pákay 1942. 33. 1369 MNL OL A 57 5. köt. 703-707. Bécs, 1674. december 9. Királyi megerősítés az 1665. évben a csornai konvent előtti szerződésre. Ezekre 1672-ben királyi donatiót is szerzett: RL B/15. Csuzy család. 1370 Harris 1998. 349-350. A telekkönyvek egy harmadik (szomszédos házat) is a Csuzy család tulajdonában lévőként tüntetnek föl. 1371 OSzK Ktt. Föl. Lat. 3599. II. köt. 306. föl. Az 1756. évi családi osztállyal kapcsolatos iratok és RL B/15. Csuzy-család. 1372 Bars és Pozsony vármegyében is volt egy birtokrészük, ill. szőlőbirtokuk, de az 1754-55. évi országos nemesi összeírás Csuzy Gáspárt Győr vármegyében is köztudomású nemesként tartotta számon: Illésy 1900. 76. Később Csuzy Gáspár felesége, Daróczy Franciska révén a Tolna megyei paksi közbirtokosságban is szerzett részesedést: Kállay 1983. 106. 274
