Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Indigenák az 1751. évi országgyűlésen
Bakács István kutatásai mutattak rá, hogy a külföldi arisztokraták számára a magyarországi társaiknak nyújtott hitelezés a hazai birtokszerzés és a honpolgárrá fogadás útját nyitotta meg. A kölcsönösszeg lefizetésének elmulasztása esetén a külföldi hitelezők az adóslevélben biztosítékként megjelölt földbirtokhoz juthattak, és (habár a közvetlen összefüggés nem igazolható) a hazai főnemesi családok segítségével nyerhették el az indigenátust is. A Berchtold grófi család — amely 1751-ben nyerte el indigenátusát az országgyűléstől - például a súlyosan eladósodott Pálffy Károly és Esterházy József gróf hitelezője volt.1132 Voltak azonban az indigenák között olyanok is, akik noha rendelkeztek Magyarországon birtokokkal, elmulasztották korábbi diplomájukat a diétán becikkelyeztetni. Gvadányi Ádám valószínűleg velük szemben kívánta magát pozícióba hozni a diéta előtt, amikor azt javasolta a kérvényében, hogy azok az indigenák (példaként a Buttler grófokat és a Hellenbach bárókat említette), akik elmulasztottak a törvényben foglalt kötelességeiknek eleget tenni a honfiúsítással kapcsolatban, földbirtokot Magyarországon ne birtokolhassanak az 1715. évi 23. törvénycikk értelmében. Ennek következtében ezek veszítsék el birtokképességüket, azok indigenátusát ellenben iktassák törvénybe, akik mindezt megtették és magyarországi birtokokkal rendelkeznek.1133 Karl Ferdinand von Königsegg gróf 1740-ben III. Károly által kiállított diplomája törvénybe iktatását kérte, hivatkozva anyai nagyapjától, az Udvari Kamara néhai - 1687-ben már honfiúsított - elnökétől, Breuner Siegfriedtől örökölt Trencsén megyei örökös birtokaira, az oroszlánkői és illavai uradalomra.1134 A honfiúsítottak azonban nem voltak feltétlenül magyarországi földbirtokosok is egyben. A magyar rendek véleménye azonban az volt, hogy aki a rendi előjogokat élvezi, részt kell vállalnia az ezekkel járó kötelezettségekben is. Vas vármegye rendjei 1751. évi országgyűlési követutasításukban követelték, hogy a birtok nélküli indigenák is vegyenek részt a nemesi felkelésben (az indigenátus elvesztésének terhe mellett), mondván: ha már a magyar országlakosokkal azonos előjogokat élveznek, akkor cserében a többiekkel együtt legyenek a haza védelmére is.1135 Mária Terézia azonban, félve attól, hogy a magyar rendek az uralkodóval szemben újabb előjogokat próbálnak majd kivívni maguknak, el-1132 Bakács 1965.96. 1133 MNL OL N 73 1. cs. Lad. X., Fase. C., No. 2.15. föl. Gvadányi Ádám gróf kérvénye a felsőtáblához. 1134 MNL OL N 73 1. cs. Lad. X. Fase. C. No. 5. 28-29. föl. Karl von Königsegg gróf 1751. július 7-én benyújtott kérvénye a diétához. 1135 MNL VaML IV.l.a. 1749—1753. 11. köt. 650—663. p. Vas vármegye országgyűlési követutasítása. Szombathely, 1751. február 15. (24. pont.) Ugyanez a követelés belekerült az országos sérelmi listába is: MNL OL N 54.1. cs. Lad. T. Fase. EEE. No. 26. Gravamina et postulata... (29. pont).
