Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Indigenák az 1751. évi országgyűlésen
vetve a változtatási javaslatot, csak a régi törvények sértetlen megtartására tett ígéretet.1136 A horvát szábornak előjoga volt a saját területére nézve indigenátust adományozni, viszont a dalmát-, horvát-, és szlavónországi birtokosoknak külön magyar indigenátus szerzését írta elő az országgyűlés. A morva-sziléziai Joseph Maximillian Petrasch báró arra kérte a rendeket, hogy apja, Maximillian érdemeire és a még I. Józseftől adományba kapott szlavóniai birtokaira (cserneki uradalom), továbbá magyarországi lakhelyére tekintettel erősítsék meg famíliája 1716-ban kapott indigenátusát.1137 Esetében feltűnő, hogy - törvényellenes módon - birtokot előbb kapott, mint indigenátust, továbbá, hogy az akkor Szlavóniához tartozó, de 1741-ben törvényileg, majd 1749-ben a valóságban is Magyarországhoz csatolt Szerémségben bírt birtokot.1138 A bizottság véleménye szerint a szlavóniai birtokok és az itteni (azaz horvát) indigenátus nem tett automatikusan magyar honfivá senkit az indigenák közül, s csak a fennálló „szorító körülményekre” - vagyis birtokainak a belső határváltozások miatt megváltozott jogi helyzetére - tekintettel kell Petrasch indigenátusát becikkelyezni.1139 Franz Villana-Perlas, Rialp őrgrófja, „Őfelsége itáliai tanácsosa” apja, Raymond Villana-Perlas (spanyolul Ramon Vilana Perlas de Rialp) 1722-ben elnyert indigenátusát kívánta becikkelyeztetni. A kérelmező leveléből kiderül, hogy az apa Katalóniából, Barcelonából származott, és III. Károly spanyolországi királysága idején lett az uralkodó spanyol titkára és belső tanácsosa, majd elkísérte őt a bécsi udvarba.1140 A család Horvátországban zálogbirtokokat (Ozalj, Bród, Grobnik vára) és horvát indigenátust is szerzett, amelyet az utód magyar honossággal kívánt megerősíteni. Végül a család honfiúságának becikkelyezésére - ügyrendi okokból - csak az 1764-1765. évi országgyűlésen került sor.1141 Petraschhoz és Perlashoz hasonlóan szerémségi birtokadománya utólagos törvényesítésére tett sikeres kísérletet az itáliai eredetű Odescalchi hercegi család. Kérelmük viszont jóval nagyobb felháborodást okozott a diétán. 1136 A királynő 1751. július 27-i benigna resolutiója a rendi sérelmekre: MNL OL N 54 1. es. Lad. T. Fasc. CCC. Ad No. 9.42-50. föl. (29. pont) 1137 Uo. No. 11. 69—78. fol. Joseph Petrasch báró kérvénye. 1138 Maximilian Petrasch báró 1707-ben kapta I. Lipóttól a szlavóniai Csernek várkastélyt és uradalmát: Scitaroci 2000. 99. 1139 MNL OL N 73 1. cs. Iratok. Lad. X. Fasc. C. No. 1. Investigatio Indigenarum. 1140 Fallenbüchl 1977. 1203. Fallenbüchl Zoltán adatai megerősítik és kiegészítik a kérvény adatait. A barcelonai ügyvédből lett államtitkár Perlas VI. Károly császár itáliai ügyeinek fő tanácsadója és a Spanyolországból a bécsi udvarba menekült spanyol csoport vezetője. 1141 MNL OL N 73 1. cs. Iratok. Lad. X. Fasc. C. No. 10. 65-68. fol. Franz Perlas, Rialp őrgrófjának kérvénye. Ld. 1765: 47. te. 228
