Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
György még a 18-19. század fordulójának vármegyei követeit is hasonlóan jellemzi.913 Ez egybevág azzal a megállapítással, amit a 19. századi nagy-britanniai választások kapcsán állapított meg Jens Ivo Engels német történész, hogy a premodern korban a parlamenti választások végeredménye is egyes konkrét, helyi ügyektől függött.914 A lokális magán-, vagy közösségi érdekek ütközését mutató sérelmek sokaságát kellett a magyar diétának is tárgyalnia és elintéznie. A területi alapú ellentétek mellett az egyes társadalmi csoportok között érdekkülönbségek is megfigyelhetőek voltak: jó példa erre a főnemesség és a köznemesség között időről időre minden diétán kiújuló ellentét az egyes tisztségek elosztásáról vagy a Királyi Táblán az elnöklő személynök helyettesítése ügyében fellángoló precedencia-vita az itteni új arisztokrata királyi ülnök, Dőry Ferenc báró és a köznemes vicegerensek (alnádor, alországbíró), illetve az utóbbiakat támogató vármegyei követek közt.915 Az ellentétek sokfélesége mellett azonban a bene possessionati az adókérdésben és a rendi kiváltságok védelmében egyetértett, amit az is jelzett, hogy a követutasítások egyre többet foglalkoztak az országos problémákkal, az egyes sérelmek egységesebbé, az utasítások terjedelmesebbé és részletesebbé váltak.916 Tanulságok Mária Terézia országgyűlési követelései közül az adóügyiek voltak a legfontosabbak. Talán - Alfred von Arnethtel egyetértve — az adóemelés összege körüli huzavonának sokkal inkább volt politikai, mint pénzügyi jelentősége a Monarchia számára.917 A jó együttműködést a Monarchia sokszor széttartó tartományai és országai között demonstrálni kellett a külvilág, így potenciális ellenfelei irányába. Rozgonyi János számítása szerint a 700000 forintos adóemelés mindössze két határőr gyalogezred évi fizetésére és mintegy 8000 főnyi katonai többlet fedezésére volt elegendő.918 A diétán első látásra Mária Terézia csak 913 Idézi: Grünwald 2001. 259. „az országgyűlésre sok követ reménységgel megyen, ezt szívébe zárja, az viszi az isntrukciót a kocsiládában. [...] A vármegyének egybegyűlt sokasága ellenben törvényes szabadságán és annak szerencséjén túl semmit sem látván távol a királyi székttől, csak ősi jussához ragaszkodik”. 914 Engels 2016. 101-102. 915 Az utóbbi vitára: OK 700.468. Diarium generalis. 419-420., 427. p. 916 A követutasítások 18. századi fejlődéstörténetéről: Szíjártó 2014d. 148-149.; Kiss—Nagy—Kapitány 2015.11-17. 917 Arneth 1870.196-197. 918 Rozgonyi 1944. 35. 182
