Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az adókérdés az 1751. évi diétán

álláspontja a parasztkérdésben a trónra lépése utáni években még konzervatív volt: a fennálló társadalmi rend megőrzésére szorítkozott. Első parasztvédő intézkedései éppen 1750—1751-ből származnak az osztrák örökös tartományokból, amikor megtiltotta a parasztok kibecsültetését telkeikből.741 Mivel a nemesi adómentesség felszámolását a Magyar Királyságban a kormányzat nem merte tovább erőltetni, az állami adóalap védelme és a földesúrnak fizetendő adók, illetve szolgáltatások mérséklése vált itteni agrárpolitikája vállalt céljává.742 Kaunitz 1761-es államtanácsi vótuma is arra a felismerésre jutott, hogy a jobbágyok földesúri visszaélésekkel szembeni állami védelme a nemesség pozícióit és jogait gyengíti, egyben az állami adóalapot növeli. Ezáltal pedig a parasztság megnyerhető lesz az uralkodó számára.743 Az 1764-1765. évi diétán már az uralkodói előterjesztések között szerepelt az úrbérrendezés, ám ezúttal ez nem találkozott a rendek támogatásával, aminek egyenes következménye volt, hogy a kérdés rendezését Mária Terézia rendeleti úton hajtotta végre.744 Az 1767-1774 közt lezajló úrbérrendezést a nemesség számtalan vármegyében ellenérzéssel fogadta.745

Földesúrként a vitában résztvevő egykori Veszprém megyei követ, Csuzy Gáspár is konfrontációba került az államhatalommal, amely védelmébe vette egyik jogtalanul kisemmizett jobbágyát. Erre az Esterházy család tatai levéltárában található levélváltás hívta fel a figyelmemet.746 Csuzy Gáspár 1762-ben kezdte el benépesíteni Jákó községben lévő puszta birtokrészét, az eredeti szerződést két évvel később módosította. Ebből kiderült, hogy a jákóiak a földesúri kilenced és évi 6 forintos cenzus, illetve egy pár kappannyi ajándék mellett hosszú fuvarral és kapásmunkával is tartoztak szüret idején az uraság somlói szőlőjében. Jákón majorság, birkatenyészet is kiépült, amely állandó munkaerőt igényelt, feltehetően robot formájában.747 Az 1775 tavaszán kirobbant perlekedés előzménye az volt, hogy idősebb Csuzy Gáspár Prémes Bernât nevű, nyolc éve a községben élő jobbágyát — az érvényben lévő úrbéri szerződés ellenére - megbotoztatta, vagyonát lefoglalta és őt magát tömlöcbe vettette, ahol bezárva tartotta. A jobbágy kérvénye eljutott a kormányszervekhez. A kiadott kancelláriai leirat

741 Barta 1982.103., 107., 109.

742 Für 2013.158—159., 173.

743 H. Balázs 1989. 870.

744 Horváth 1873. 371—372.; Az úrbér ügyének 1764—1765. évi diétán felmerült tárgyalásairól kimerítően írt: Szabó 1933.1. köt. 5-47.

745 Szabó 1934.9., 12-13.

746 MNL OL P 197. 1. cs. Fasc. 3. No. 10-11.

747 Lichtneckert 2009. 166-168.

i6o