Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
I elrendelte, hogy ügyében a vármegyei ügyész jelenlétében az úriszéken Csuzy szolgáltasson igazságot, és ennek végrehajtásáról a vármegye tegyen jelentést a Helytartótanácsnak.748 A május óta bebörtönzött kocsmáros és malombirtokló jobbágy végül szeptember közepén szabadult ki, amelynek az oka idősebb Csuzy Gáspár augusztus végén bekövetkezett halála lehetett. Prémes kérvénye szerint Csuzy a vármegye intése ellenére sem hívott össze úriszéket, és nem is szolgáltatta vissza neki vagyonát. A királynőnek a következő év elején a vármegyéhez intézett újabb leirata ismét sürgette az igazságtételt, mivel arra azóta sem került sor.749 Az itt leírt eset azonban nem tekinthető egyedinek. Az 1751. évi diétán az úrbérügy szabályozását követelő Csuzy a mindennapokban alattvalóival szemben tehát érdekeit kegyetlenül érvényesítő, és mindenféle szabályozást negligáló földesúrként tűnik föl számunkra a múlt ködéből. Például 1758-ban a Komárom megyei Csúzon jobbágyai a súlyos terhek miatt panaszt tettek ellene a vármegyénél, mire ő új urbáriumot próbált kiadni, félve attól, hogy „akaratunk ellenére a vármegye fog Urbáriumot csinálni”.750 1761-ben a Veszprém megyei Takácsin lakó zsidó árendátorának özvegyét és fiát erőszakkal elűzte lakhelyükről, megfosztva őket javaiktól, lovaiktól.751 A sort még lehetne folytatni. Csuzy Gáspár esete nem lehetett egyedi. A jobbágyokat elnyomó földesúri gyakorlat békésen megfért a misera plebs contribuens védelmére hivatkozó, elvi síkon jelentkező jobbágyvédelemmel, amely a rendi ellenzék diétái retorikájának részévé vált az országgyűléseken.752 753 Glósz József megállapítja, hogy a magyar rendiség hatalmának egyik pillére, amelynek révén sikeresen szegült szembe a Habsburg-uralkodók törekvéseivel, a lakosság nagy többségét kitevő jobbágyság feletti hatalma volt.755 A magyar (birtokos) nemesség adómentessége és a jobbágyai felett való urasági előjogai az idő előrehaladtával egyre visszásabbá váltak: így immár a felvilágosodás 748 MNL OL P 197 1. cs. Fasc. 3. No. 10. Mária Terézia rendeletének másolata. Bécs, 1775. július 10. 749 MNL OL P 197 1. cs. Fasc. 3. No. 11. Bécs, 1776. január 5. A fellelt iratokból nem derül ki egyértelműen, hogy a Bécsben kiadott, másodikként hivatkozott irat már Csuzy örököseinek tetteire reflektál-e. 750 MNL OL P 61 Évrendezett iratok. 4. doboz. 1744-1759. Csuzy Gáspár levele nővéréhez, Bogyayné Csuzy Krisztinához. Pápa, 1758. november 9. 751 MNL VEML IV.l.a. 6. köt. 631. p. 1761. szeptember 9. 752 Jó párhuzamot jelent erre Rosty Ferencnek, Vas vármegye 1764-1765. évi diétára kiküldött követének a példája, aki feleségéhez írott leveleiben a szegény teherviselő nép szenvedéseire hivatkozva elutasította a további adóemelést, vármegyéjében viszont az úrbérrendezés kapcsán a földesúri szolgáltatásokat megtagadó jobbágyokkal szemben keményen lépett fel. Erre: Szíjártó 2005. 177-179. 753 Glósz 2014.23. 161
