Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
felismerte és elfogadta a rendi nemzet érdekeit.662 A trónörökös, József főherceg nevelőjeként és horvát bánként mind az udvarban, mind a magyar rendi társadalomban otthonosan mozgott: nemcsak az adókérdésben nyilvánított karakteres véleményt, hanem (mint az előző fejezetek egyikében láthattuk) a nádorválasztás során is fontos szerepet játszott testvérének, Lajos grófnak az ország első rendi méltóságára való megválasztásában.663 Gróf Esterházy Ferenc tárnokmester, aki életkorát tekintve idősebb is volt a többieknél, élete nagy részét katonatisztként külföldön háborúkban és később hivatala miatt az ország központjában, Pozsonyban és Bécsben töltötte, de a tiszttartójával folytatott magyar nyelvű levelezése tanúsítja, hogy rajta tartotta a szemét nemcsak birtokain, hanem a hazai vármegyei közéleten is.664 A két bizottság közül a jogügyi lehetett az alsótábla számára a fontosabb, mivel tagként bekerültek az amúgy jogászként is praktizáló vezető ellenzékiek (Csuzy Gáspár, Bohus János), de helyet kaptak itt a távollévők közül is a hangosabbak (Zsitkovszky István, Balogh László), a városiak közül pedig például a szabad királyi városok vitájában és más esetben is hangadó (Szvetics József kőszegi) követ is.665Az ülés végén megkezdődött a sérelmek újratárgyalása és elküldésre való előkészítésük. 662 Batthyány Károly Józsefnek az udvari társadalomban elfoglalt helyére és pozícióira: Kökényesi 2016a. 68-69. 663 A Batthyányak az udvari társadalomban betöltött előkelő pozícióik ellenére sem adták fel teljesen politikai önállóságukat, és nem fogadtak el minden Bécsből érkező centralizációs szándékot, amit jól tükröz az 1764-65. évi diéta idején játszott ellenzéki magatartásuk: Kökényesi 2016b. 99-100., 102. 664 Bittó József pápai tiszttartójával való levelezését közli: László 2008. 665 A bizottságok névsorát közli: OK 700.470. Diarium diaetae. 67-68. p. 146
