Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
A királynő 27-én újabb leiratot küldött a diétához, amelyben a királyi előterjesztésekre való haladéktalan válaszadást, vagyis az adómegajánlást sürgette, és minden egyéb tárgy, így a sérelmek félretételét kívánta a rendektől.666 A rendek - félbeszakítva a sérelmek tárgyalását - másnap, június 28-án vegyes ülésen vettek részt, ahol a nádori ítélőmester felolvasta a királynő leiratát, majd Csáky Miklós kalocsai érsek ajánlotta a rendek figyelmébe a királynő szavait.667 Miután visszatértek saját üléstermükbe, ismét kiújultak az ügyrendi viták. Az ellenzék szokás szerint a sérelmek, illetve az adóügy elválaszthatatlan és együttes tárgyalását, felterjesztését tűzte ki céljául. A kormánypártiak viszont a királyi előterjesztések, vagyis az adókérdés mindenek előtt való megvitatását és a már tárgyalni kezdett sérelmek ügyének félretételét akarták elérni. A rendek nagy része ragaszkodott korábbi álláspontjához, nevezetesen azt akarta elérni, hogy csak a sérelmek megtárgyalását, pontosabban a regulamentum militare módosítását (tudniillik a vectura megváltását és a gratuitus labor eltörlését) és a reincorporatióról szóló jelentésének lediktálását követően intézzenek válaszfeliratot a királynőhöz. Ezután a félmilliós adópótlékot is megszavaznák. Ezt fejtegette Csuzy, Okolicsányi, Török és Szathmáry Király borsodi, Vietoris trencséni, Maróthy máramarosi és Beniczky István pesti követ is. A személynök velük szemben a királyi leirat tartalmának elfogadását szorgalmazta. Mellette érveltjeszenákjános, a távollévő főrendek követe és Kvassay László alországbíró, akik szerint az előző diéták gyakorlata bizonyító erejű a kérdés eldöntésében. 1729-ben például a királyi biztosok segítségével a császári udvar leiratában vetette ki az adót, vagyis az uralkodó saját felségjoga alapján utasíthatja a rendeket a felajánlás megtételére. A hadiadó ügyét először és mindenek előtt tárgyalták akkor is.668 A személynök előterjesztését pártolta a vármegyei követek közül Adelffy Antal vasi és Darvas nógrádi követ, aki szerint nem kell félni attól, hogy a nemesi előjogok sérülnének a felirattal.669 Szathmáry Király György borsodi követ áthidaló javaslatot tett, nevezetesen, hogy mivel a sérelmek átnézésével 666 MNL OL A 95 10. tétel. 80-81. föl. (147-148. p.) Pozsony, 1751. június 27. Mária Terézia leirata a magyar rendekhez. 667 OK 700.470. Diarium diaetae. 76. p. 668 Uo. 77-78. p. Az érvelésmódot aztán az ellenzéki követek is alkalmazzák majd: Csuzy a június 29-i ülésen hozta fel, hogy a sérelmeket a hadiadóval együtt tárgyalták az ezt megelőző 1722-1723. évi országgyűlésen. 669 OK 700.470. Diarium diaetae. 78-79. p. Egy másik napló szerint Darvas arra utalt, hogy éppen a személynök ítéletétől függ, hogy ez ne következzen be. Erre: MNL BAZML SFL IV.2001.m. 6. köt. Diarium Diaetae anni 1751. pro Archivo Comitatus Zempleniensis. 87. p. Visszatérés a terméketlen ügyrendi vitákhoz — június 28—30. !47
