Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
amelyet az egyik napló magyarul is megőrzött az utókornak: „Lelkem Istenem, és világ előtt mondhatom, hogy a mostani terhet nem viselheti a Szegénység!” Vietoris trencséni követ az előzőekkel egyetértve kérte, hogy a különösen rossz helyzetű vármegyéknek engedje meg az országgyűlés, hogy kedvezőtlen anyagi helyzetüket külön is nyilvánosságra hozhassák. A személynök és állítólag Nagy Mihály zalai követ az egyik napló szerint megtámadták előterjesztését azzal az indokkal, hogy ez a kivételezés a megyék között nagy gyűlölködést hozna.635 Bohus János is Nyitra vármegye követével értett egyet, kiemelve, hogy Zólyom megye mostoha természeti adottságai, az itteni sziklás-köves talaj is meggátolja mezőgazdasága virágzását.636 Galánthai Balogh László a mágnások véleménye mellett tette le a voksát. Okfejtése abból indult ki, hogy ha a mágnások bírják a legtöbb birtokot az országban, övék az első szó, nyugodtan ígérhetnek, de akkor az alsótáblán ülők miért ne tehetnék ugyanezt.637 Mellette állt ki a másik hangadó távollévő követ, Jeszenák Pál és Adelffy vasi követ, aki a félmilliós adóemelés mellett érvelt, továbbá Hertelendy Gábor zalai, Gosztonyi István hevesi és Darvas József nógrádi követ is.638 Darvas József szerint oly hosszú békét már Szent István király óta nem élvezett az ország, mint VI. (magyar királyként III.) Károly és újabban Mária Terézia uralkodása alatt. A magasabb adóösszeg a béke megszilárdításához szükséges. Ezen túl a nádor, a személynök és a mágnások a királynőnél közbenjárnak az ország érdekében, és kérniük kell a gratuitus labor (ingyenmunka) megváltását.639 Okolicsányi a tiszántúli és Tiszán inneni vármegyék nagy részével együtt (Békés és Heves megye kivételével) továbbra is ellentmondott az adóemelésnek. Rajta kívül állítólag Szatmár, Ugocsa vármegyék követei, illetve Szathmáry Király György borsodi és Maróthy Sándor máramarosi ablegátusok szólaltak fel, és jelentették ki ragaszkodásukat az előző nap elhatározott 300000 forintos adóemeléshez. A dunaiak a félmilliós emelést fogadták el két feltétellel: a felajánlás három évre szóljon, illetve ez legyen az adóemelést tekintve az utolsó határozatuk, vagyis ennél magasabb adóemelésbe nem mennek bele. Csuzy emellett külön indítványt nyújtott be, miszerint, ha az adót a két diéta közötti időszakban nem tudják beszedni, akkor lehetőség legyen a vármegyék sérelmeinek országgyűlésen kívüli orvoslására. Ezt a zempléni Okolicsányi és a zalai Nagy Mihály indítványára gyorsan elvetették, mivel 635 Uo. 636 OK 700.470. Diarium diaetae. 57. 637 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 22-i ülés. 638 OK 700.470. Diarium diaetae. 57. p. 639 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 22-i ülés. 140
