Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
J az adóösszeg előzetes felosztását kérte, ha csak Mária Terézia az ország nehézségeiről addig nem rendelkezik. Javaslatát Festetics és Csuzy ellenezte, mivel szerintük az adóösszeg törvényhatóságok közötti felosztását csak a megajánlásról szóló felirat és a királyi jóváhagyás után lehet elvégezni. Török (feltehetően Török József borsodi követ) szerint — valószínűleg a tiszai megyékkel való megegyezés érdekében - bele kell illeszteni az uralkodóhoz intézett feliratba emlékeztetésképpen azt a kitételt, hogy az anyagilag nehéz helyzetben lévő vármegyék a hadiadó kifizetésére képtelenek. A felirat szövegébe végül a nádori ítélőmesterrel, Péchy Gáborral betoldották az adóösszeg könnyítésére szolgáló feltételeket. Ebbe a tiszaiak legutóbbi követelése nem került bele arról, hogy illesszenek bele egy kitételt, egyfajta biztosítékot az itteni megyék fizetésképtelenségéről.621 Szíjártó István ezek közül az elfogadott feltételek közül az ingyenmunka (gratuitus labor), a nyári szénaadó (gramen sive foenum), a forspont (vectura) és az előfogatok (praejunctura) eltörlését emelte ki.622 Prónay és Csuzy között még sor került egy szóváltásra az adóösszeg hároméves időtartamra való megajánlása miatt, amely a rendek pozícióit erősítette volna, végül a tábla (a hároméves kitétel kihagyásával) elfogadta az ítélőmester fogalmazványát.623 Az alsótába üzenetére a mágnások küldöttsége felelt, amelynek vezetője ismét az egri püspök lett. A felsőtábla nem fogadta el a rendek döntését, sőt a személynök közvetítésével a felajánlott összeg megduplázását, 600000 forintra emelését követelte tőlük.624 Csuzy és Szathmáry Király válaszában elegendőnek, sőt az utóbbi túl soknak is tartotta az emelést, mivel ennél többet a „misera plebs contribuens” tönkremenetele nélkül nem tudnak adni - érveltek. A veszprémi követ szerint nem haragítják magukra a rendek a mágnásokat, ha felhívják a figyelmüket a további adóemelés lehetetlenségére. A személynök - Padányi Biró Márton naplójának szavai szerint — „spe componendum animorum”, vagyis 621 OK 700.470. Diarium diaetae. 52. p. Tartalma: 1. A katonai szabályzat módosításának elfogadása. 2. A hadiadó vármegyék és városok közti újrafelosztása. 3. Az eddigi adóösszegbe számítsák bele a már újonnan az országba bekebelezett és a jövőben bekebelezendő helységek adóját. 4. Az ország sérelmeit orvosolják. 5. Az adómegajánlás három évig tartson. 6. Az egyes vármegyék fizetésképtelenségét nem veszik fel a leiratba, vagyis azt az elvet, hogy „egyik vármegye vagy város a másikért fizet”. 622 Szíjártó 2005. 247. 623 Az 1715. évi 14., ill. az 1723. évi 7. törvénycikk értelmében ugyanis minden harmadik évben lenne köteles az uralkodó országgyűlést összehívni. Prónay a hároméves időkorlát feloldását javasolta, azzal az indokkal, hogy akkor az adóhoz hasonlóan a sérelmeket is csak három évi elévüléssel lehetne felvetni a diétán, Csuzy ezzel szemben a törvények által is rögzített szokásjogra hivatkozott. 624 OK 700.470. Diarium diaetae. 54. p H7
