Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
Király teljes mértékben ellene nyilatkozott az adóemelésnek,616 míg Darvas a feltételek egy részét vitatta.617 Vietoris György trencséni követ, előre elfogadva az emelést, rögtön az adóösszeg leosztását javasolta, de az alsótábla egésze lehurrogta, mondván: ez még túl korai lenne.618 Végül a személynök indítványozta, hogy a 300000 forintos adóemelésről szóló alsótáblai döntést feliratban üzenjék meg a főrendeknek. A véleménynyilvánítással történő szavazás során a klérus nevében Galgóczy János kanonok elfogadta az összeget. A távollévő mágnások követei és a városok a Csuzy által megfogalmazott feltételekkel deklarálták volna hozzájárulásukat az emeléshez. Állítólag a távollévők közül galánthai Balogh László tette meg a felajánlást.619 A személynök kinyilvánította reményét, hogy a rendek a többiektől nem kívánnak elszakadni, és megszavazzák az adóemelést, mire a tiszántúli és Tiszán inneni vármegyék hallgatással adták jelét egyet nem értésüknek. Csak Heves-Külső-Szolnok és Békés vármegye követei deklarálták beleegyezésüket az adóemelésbe.620 Feltételezésem szerint Csuzy javaslata mögé álltak a dunai (dunántúli és Dunán inneni) vármegyék, valószínűleg a velük kötött háttéralku eredményének köszönhetően. Jelzi ezt az is, hogy a dunaiak véleményére nem tér ki külön a napló, az ő egyetértésüket adottnak veszi. Ekkor megkezdődött a tiszai vármegyék végső ellenállása a 300000 forintos adóösszeggel szemben, illetve a többiek részéről ezek meggyőzése. Okolicsányi János Zemplén nevében elismerte, hogy a szavazatok többségével a rendek elhatározták a 300000 forintos adóemelést, de mulasztásként rótta fel, hogy még mindig nem lett meghatározva az adóalap. Ha a Zemplén vármegyére eső adóösszeget nem mérsékelik, akkor kérvényezni fogja Mária Teréziánál az ország általános összeírását, ám ezt az alsótábla egyhangú felkiáltással elutasította, és az erről való döntést a jövőre utalta. Szathmáry Király György borsodi követ 616 Okolicsányi éppen amiatt ellenezte a javaslatot, hogy az urbáriumok szabályozása hosszadalmas, ill. a vármegyei szokásjoggal ellentétes és a rendi előjogokat sérti, másfelől a jobbágyköltözések megszüntetéséből véleménye szerint több jövedelem nem nyerhető. Csuzy kedvenc „ideájának”, az urbáriumok törvényi szabályozásának egyik fő ellenlábasa éppen a másik ellenzéki vezér lehetett. Mindez rámutat arra, hogy az ellenzék sohasem volt egységes, a partikuláris érdekek mentén tovább osztódott: MNL BAZML SFL IV.2001.m. 6. köt. Diarium Diaetae anni 1751. pro Archivo Comitatus Zempleniensis. 55—56. p. 617 Darvas véleményére: OK 700.470. Diarium diaetae. 50. p. Darvas szerint a tervezetben sok bizonytalansági tényező van: pl. akkora katonaság, amely most van az országban, nem fog mindig itt állomásozni, továbbá az országba történt betelepedésekről és a még visszacsatolandó területek adóösszegeiről nincsenek pontos adatok. 618 Vietoris valószínűleg most is vármegyéje particularis érdekeinek védelmével foglalatoskodott. 619 OSzK Ktt. Föl. Lat. 616. 75. föl. 620 OK 700.470. Diarium diaetae. 52. p. 136
