Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
a főrendeknek. Az ellenzék bizalmatlanságát mutatja a személynökkel és a felsőtáblával szemben Csuzy felvetése, hogy az alsótábla üzenetét foglalják írásba. Ez azonban a diétái szokásjoggal ellentétes volt, mivel a két tábla közti kapcsolattartás általában a két tábla által választott küldöttségek útján, szóban történt. A személynök azt az ellenvetést tette a javaslattal szemben, hogy ezt a mágnások sértésnek vennék, ezért Csuzy indítványát levették a napirendről. Végül az üzenet tartalmában állapodtak meg: meghatározták, hogy ebben a hátralévő sérelmekről és a terület-visszacsatolások ügyéről tegyenek jelentést. Az erőviszonyokat jelzi, hogy az üzenetvivő küldöttség tagjai közé a kormánypártot markánsan támogató követek nem kerültek be a vármegyék részéről (tagok: Csuzy, Szathmáry Király, Vietoris, Maróthy).590 A főrendek válaszát küldöttség hozta. Szónoka, Barkóczy Ferenc hangsúlyozta, hogy az emelést katonai okokból nem szabad halogatni, mert míg Ausztriának számtalan tartománya veszett el az örökösödési háborúban, addig Magyarország jóléte azóta csak nőtt. Ezen felül, a királyi család nap mint nap növekszik, takarékossága dacára az udvartartás ellátásának költségei is nőnek, és ezekhez a rendeknek is hozzá kell járulniuk.591 Rozgonyi János feltehetően a velencei követjelentések alapján ennek a napnak a kapcsán írja, hogy további érvek is elhangoztak, nevezetesen, hogy 34000 főnyi magyarországi katona szolgál az állandó hadseregben, ezért is indokolt, hogy az ország hozzájáruljon az eltartásukhoz.592 A főrendi küldöttség távozása után sem tudtak az alsótáblán a rendek megállapodni. Nagyjából három csoportra bomlottak. Többen (Török, Okolicsányi és a tiszai vármegyék) a fennmaradó sérelmek összegyűjtésére vegyes bizottságot akartak kiküldeni. A Dunán inneni és dunántúli vármegyék követeinek nagy része a személynök indítványát támogatta, vagyis azt a cselekvési tervet, hogy az adófizetés és az adóalap megkönnyítésének módját dolgozza ki egy diétái bizottság, és ezzel együtt egyúttal adót is ajánljanak meg.593 A harmadik csoport tagjai (így Csuzy, Darvas) az urbáriumok szabályozásának rendezését sürgették, de a személynök és Péchy ítélőmester beavatkozása miatt törekvésüket nem 590 OK 700.470. Diarium diaetae. 41. p. 591 OK 700.462. Acta diaetae. 49-50. p.; Rozgonyi 1944.23-24. Mária Teréziának 1751 tavaszán született tizenkettedik gyermeke, Máriajozefa. Közülük 1751-ben kilenc élt és érte meg a nagyobbacska gyermekkort. A családra: Sára 2001. 388.; Etzlstorfer 2011.19-28. 592 Rozgonyi 1944. 24.; Bérenger-Kecskeméti 2008. 171. A számadat pontosságát igazolja vissza az újabb szakirodalom is. Zachar József adatai szerint háború esetén 33400 fős magyarországi létszámmal számolt a bécsi udvar: Zachar 2004.195. 593 MNL BAZML SFL IV.2001.m. 6. köt. Diarium Diaetae anni 1751. pro Archivo Comitatus Zempleniensis. 47. p. '31
