Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
aki szerint az elcsatolt területek visszacsatolásával új jövedelmi források nyerhetőek, ezért legalább ebben az ügyben intézni kellene egy feliratot az uralkodóhoz. Szendrői Török József az egri kanonok hozzászólására reagálva kifejtette, hogy a követeket esküjük és lelkiismeretük köti vármegyéjük instrukciójához, amelyben a „teherviselő nép” könnyítésére utasították őket. Egy másik napló említi, hogy Galgóczy és Huber hozzászólása ellen nyilatkozott még Batta Pál nógrádi és Vietoris György trencséni követ is. Valószínűleg a nemesi adómentességet érintő Galgóczy-féle felszólalás „sodorhatta át” még a többi bejegyzésben kormánypártinak látszó Vietorist és Batta Pál nógrádi alispánt is időlegesen az ellenzékiekhez.555 A kormánypárt oldalán álló fiatal Sopron megyei alispán és követ, Festetics Pál ekkor új érvvel állt elő, amivel az akkor még erős ellenzék megosztására törekedett. Nevezetesen, hogy az adóalapnak a vármegyék közti igazságosabb felosztásából, vagyis arányosításából könnyen lehetne mégis alapot teremteni. Ügy vélte, hogy a királynő bizonyosan orvosolja a sérelmeket, így a jövőbeli adó alapjának növelése lehetséges lesz. Festetics előterjesztésével szemben a lokális érdekek képviselőjeként lépett fel Maróthy Sándor, Máramaros vármegye követe, aki szerint a vármegyéket ért szerencsétlenségeket (pestis, marhavész, a kereskedelem pangása) is Figyelembe kell venni az adó felosztása során.556 Ezután kapcsolódtak be a távollévő mágnások (egyébként evangélikus vallású) követei a vitába. Először Zsitkovszky István kérte, hogy mivel eltértek a tárgytól, kanyarodjanak vissza a királynő által kért adóemelés témájára. Majd átterelődött a szó a reincorporatióra, a határőrvidéki és partiumi területek Magyarországhoz való visszacsatolására. Prónay Gábor részéről vetődött fel, hogy az adóemelés mindenképpen szükséges, mivel nem találhatnak más adóalapot, csak ha a határőrvidéki területeket visszacsatolják, és ez nem történhet tehernövekedés nélkül. Ennek éppen pesti követtársa, Beniczky István mondott ellent azzal, hogy a visszacsatolt területek nem hozhatnak adóteher-növekedést, de az adóalapot ettől függetlenül mindenképpen szükséges kivizsgálni. Vietoris György trencséni követ Prónay felszólalását kommentálva azt tanácsolta, hogy az országgyűlés deklarálja nyilvánosan, hogy más adóalapot (az eddigihez képest) nem találhatnak, így felgyorsítható az ügy tárgyalása.557 Majd Jeszenák János közvetítő javaslattal ált elő: mivel az Isten és a természet által adott adóalapon kívül nem lehet remélni többet, inkább arról kell megegyezni, hogy hogyan 555 PK Ktt. 118. D 32. Anni 1751 Diaetale Diarium et Acta Diaetae. 18. p. 556 Uo. 30-31. p. 557 A két pesti követ felszólalása csak az Országgyűlési Könyvtárban található példányban olvasható: OK 700.470. Diarium diaetae. 31. p.
