Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
Őfelsége szent szavait oly könnyedén, de mindenben legnagyobb tisztelettel higgyenek neki.” A Kovachich-gyűjteményben és az említett pannonhalmi könyvtárban található naplók tartalmazzák Okolicsányi ezután szinte zsarolásba hajló válaszát. Először ironikus hangon válaszolt Fekete mondataira, miszerint „Őfelsége szavaira, mint Istenéire tekint, mert, mint Isten, üdvösséget a földön ő adhat”.54S Azzal replikázott, hogy a nemesi előjogok nemcsak a „ne onus fundo inhaereat” elven nyugszanak, hanem a sérelmek orvoslásán is. Az adóemelést a királynő pedig csak a rendekkel való tárgyalás útján tudja elérni.546 Csuzy ezt csak megerősítette, mondván, az adóemelés a „státusok tekintélyesebb részétől” (potior pars D. statuum), vagyis a vármegyei követektől függ.547 Ez a Csuzy és Okolicsányi által képviselt, illetve a nemesi előjogok fontosságát a királyi szükségletek elé helyező felfogás kiváltotta a hagyományosan kormánypárti káptalani követek felzúdulását. Gusztinyi János egri kanonok véleménye szerint a törvények (1662. évi 1., 1715. évi 14.) nem azt mondják,548 hogy a királyi előterjesztések előtt kellene a sérelmeket orvosolni, és csak azután a királyi előterjesztéseket tárgyalni. A rendek a sérelmeket már felterjesztették, adjanak hát feleletet az adóemelés ügyében a hozzájuk intézett királyi leiratra. Amit a rendek kértek, azt Mária Terézia nekik megígérte, vagyis a vámok csökkentését, a kereskedelem támogatását és a katonai szabályzat módosítását. Mindezen ígéretek teljesítése érdekében, uralkodójuk iránti alázattal szavazzák meg az emelést — indítványozta az alsótáblának.549 Valamikor ekkor kerülhetett sor Luby László kalocsai kanonok kormánypárti felszólalására, aki a személynöki előterjesztés elfogadását pártfogolta a régi törvényekre és dekrétumokra hivatkozva.550 Csuzy a nekik adott válaszában rámutatott arra, hogy a diaetalis gyakorlat magyarázza a törvényt, és ez a sérelmek elsőbbsége mellett áll ki. Véleménye szerint a királynőnek először meg kell ismernie az ország sérelmeit, amelyekből látható lesz, hogy mennyire terhelhető hadiadóval az ország. Mindezért szükséges ez ügyben egy felirat. Indítványát - élén Okolicsányival - a tiszai kerület vármegyéi valamennyien és a dunai vármegyék követeinek nagy része elfogadta. Prónay Gábor Pest megyei követ ekkor még egy mérsékelt ellenzékinek minősíthető közvetítő javaslattal állt elő. Előterjesztése szerint mielőtt a királyi előterjesztéseket tárgyalásba vennék, és ezekről döntenének, kérjék 545 PK Ktt. 118. D 32. Anni 1751 Diaetale Diarium et Acta Diaetae. 16-17. p. 546 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 11-i ülés. 547 OK 700.470. Diarium diaetae. 26. p. 548 A Kovachich-gyűjtemény naplójában tévesen az 1622. évi 1. törvénycikk szerepel. 549 OK 700.470. Diarium diaetae. 27. p. 550 PK Ktt. 118. D 32. Anni 1751 Diaetale Diarium et Acta Diaetae. 17. p. 122
