Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az adókérdés az 1751. évi diétán

ságok megtartására vonatkozó első részt, mivel - úgymond - a királynő már kijelentette, hogy kész ezeket sértetlenül megtartani. Meglepő módon Erdődy országbíró (egykori kamaraelnök) az országra nézve előnytelenül magas ausztri­ai vámtarifák miatt szólalt fel. Rajtuk kívül Erdődy Antal, Grassalkovich Antal kamaraelnök és Pálffy Miklós gróf hallatták a hangjukat. Pálffy Miklós szer­kesztésében a felirat végére - Bohus János zólyomi és Török Sándor győri követ későbbi véleménye szerint az adóemelés jóváhagyására utaló — záradékot, vagyis clausulát toldottak be. Ezt végül az alsótábla kérésére törölték a felirat szövegé­ből.525 A főrendekkel kénytelen-kelletlen megegyeztek a rendek, ám a napló sze­rint nyilvánosan nem akart senki sem szólni, csak magánbeszélgetéseket folytat­tak. Ekkor, az ülés végén felállt Torna vármegye követe, Soldmayer Sebestyén, és a személynökhöz fordult, hogy véleményét kérje: hite szerint a megtárgyalt és elfogadott ügyek károsak-e az ország számára.526 A személynök válaszában biztosította a rendeket arról, hogy őket a fenti intézkedésekkel semmilyen hát­rány nem fogja érni. A tornai követet provokativnak tűnő felszólalása ellenzéki­nek mutatja, aki nyilvánosan akarta színvallásra késztetni a hatalom képviselőjét, hogy később tettei számon kérhetőek legyenek rajta.527 A rendek június 3-i sérelmi felirata azonban elutasította az adóemelést. Részletesen ecsetelték az ország gazdasági problémáit.528 Erre a királynő bosszús június 6-i válaszleiratában reagált, megróva a rendeket, hogy a sérelmek előzetes megvitatása helyett térjenek át a királyi leirat tárgyalására, és az ebben találha­tó adóemelés tárgyára „közvetlenül” válaszoljanak. Egyszersmind ígéretet tett a kereskedelmi sérelmek orvoslására, illetve az udvari kormányszerveivel való megtárgyalására és a hadsereg visszaéléseinek megszüntetésére a regulamentum militare, vagyis a katonai szabályzat módosítása által.529 A királyi választ a június 7-i vegyes ülésen maga a nádor ajánlotta a rendek figyelmébe. A napló szerint Batthyány nádor közbenjárt a királynőnél az orszá­gért, ecsetelve annak siralmas állapotát, és figyelmeztette az 1741-es diétán tett ígéreteire. Másfelől viszont a kért adóösszeg megajánlására biztatta a rendeket az ország védelme érdekében. Kérte, tekintsenek a királynő nagy szükségére, 525 A felsőtábla korrekcióinak és a záradéknak a szövege: OK 700.470. Diarium diaetae. 22. p. A sé­relmezett, az adó megszavazása iránti reményüket kifejező mondat a következő volt: „prouti igitur indubie speramus”. A felsőtáblai eseményekre és a két követ indítványára: MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 2-i ülés. 526 Másként Seldmayer. 527 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 2-i ülés. 528 MNL OL A 95 13. doboz 10. tétel, 65-75. föl. Pozsony, 1751. június 3. A felirat bevezető részének tartalmát ismerteti: Horváth 1878. 303-304. 529 MNL OL N 54 Lad. T. Fasc. CCC. No. 4. Pozsony, 1751. június 6. II9

Next

/
Oldalképek
Tartalom