Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
amely Szilézia és az itáliai tartományok egy részének elvesztése miatt következett be.530 Ugyanilyen értelemben szólalt föl a rendeket győzködve és a nádor szavait támogatva Erdődy György országbíró, Csáky Miklós kalocsai érsek, Althann Mihály Károly váci püspök és Esterházy Ferenc tárnokmester is. Erre a mágnások - az alsótáblai követeket meghökkentve531 - szavazásba kezdtek, ám a személynök indítványára, mondván a királyi leiratot le kell először diktálni, a rendek visszavonultak az alsótábla üléstermébe.532 A kortárs megfigyelők a rendek csalódott hangulatát és rossz közérzetét rögzítették. Franz Herlein, az indigena Johann Joseph von Khevenhüller-Metsch gróf követe szerint a rendek Althann püspök beszédét válasz nélkül hagyva kivonultak a teremből és átmentek saját üléstermükbe, ahol deklarálták, hogy a királyi rendeletet „érettebb megfontolás végett” tovább kell tárgyalni.533A kora újkor politika formálói valószínűleg természetesnek érezték, hogy eltérő álláspontjukat szimbolikus aktussal is megjelenítsék: tiltakozásukat az ülésteremből való kivonulással jelezték.534 A Vas megyei követek jelentése kiemelte a főrendek királyi előterjesztést támogató felszólalásait, és rögzítette a vármegyei követek közti forrongó csendes elégedetlenséget: „az Méltóságok közül többen föl kelvén, csak azt mondották, hogy szükséges Felséges Királynénk intentióját secundálni, de illetén discursus N. Palatinus Urunk O Excellentiája által interrumpáltatott, a Státusoktul pedig nagy hallgatással dissimuláltatott”.S35 Valószínűleg erről az ülésről tudósít Festetics Pál is, amikor azt írja, hogy a rendek között nagy a gyűlölködés, a leghangosabbak ezek közül is a tiszai vármegyék: „itt minden nagy odiosum van az követek között, az ki mondhatatlan nagy diffidentia vagyon: az Tisza mellékiek leghamisabbak, se circulusban, se conversatiokban nem tanácsos cordate besszélleni.”536 530 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 7-i ülés. 531 Itt feltehetően véleménynyilvánítással történő szavazásról van szó. A napló rögzíti Csuzy Gáspár tiltakozását, aki egyfelől rögtön diktálást kért, másfelől a diétái szokással ellentétesnek és túl korainak gondolta a mágnások szavazását - hozzáteszem: ráadásul egy vegyes ülésen. 532 OK 700.470. Diarium diaetae. 24. p. A kalocsai érsek nevét a Kovachich-gyűjtemény naplója teszi hozzá: MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 7-i ülés. A naplókhoz képest a felszólalók köre tovább lenne bővíthető. Franz Herlein, a távollévő Johann Joseph von Khevenhüller-Metsch gróf követe a fentebb felsoroltakhoz még hozzátette Pálffy Károly és Miklós gróf nevét. Erre: OStA HHStA Hofarchive, Familienarchiv-Khevenhüller/ Riegersburg. (Fase. B., No. 122.) oldalszám?? 533 Uo. 534 A kora újkori Reichstag működésének analógiájára: Stollberg-Rilinger 2013. 304. 535 MNL VaML IV.l.a. 11. köt. (1749-1753) 699. p. Pozsony, 1751. június 10. 536 MNL OL P 243 30—33. föl. Festetics Pál levele Festetics Kristófhoz. Pozsony, 1751. június 8. 120
