Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Bevezetés

működésében: követeik az adóügyben és más (alkotmányosnak minősíthető) anyagi kérdésekben a korábbi diétákhoz képest 1751-ben jóval érzékenyebben reagáltak a kormányzat, illetve diétái támogatóik lépéseire. Ezen erőviszonyok változásának leírásával foglalkozik jelen dolgozat.

Nemcsak a hagyományos viszonyrendszerre, az uralkodó és a rendiség kapcsolatára térek ki a diéta előkészítésének felvázolása, a megyei követküldési gyakorlat feltárása és az egyes viták elemzése során, hanem a rendi ellenzék és a kormánypárt ellentétpárjában elbeszélve e két politikai csoportosulás időbeli alakulásának történetét is igyekszem végigkövetni, közben azonosítva a különböző politikai magatartásmintákat. Ennek alapján kísérletet teszek a korabeli Magyarország vármegyéit ábrázoló „politikai térkép” összeállítására. Ezen túlmenően különös figyelmet fordítok a vármegyei követek és az egyes országgyűlési csoportok viszonyának — a meglévő forrásadottságok adta kereteknek megfelelő — elemzésére. így a felsőtáblával, a klérussal, a távollévők követeivel való viszony elemzése külön fejezetekben kapott helyet. A felsőtábla esetén igyekeztem annak megválaszolására is, hogy a pasquillus-irodalom és a diétával összefüggésbe hozható tisztség-, cím-, illetve birtokadományozások alapján mely egyházi méltóságok és főnemesek, illetve főnemesi családok tűntek ki a felsőtábla tömegéből politikai szerepükkel, kik voltak a jelenlévők közül az aktívabbak, milyen volt a felsőtábla viszonya az alsótáblával. Az adóügyi viták példáján az 1751. évi diéta korabeli diskurzusának nyelvét: az alkalmazott szóképeket, kulcsfogalmakat veszem górcső alá. Különösen arra keresem a választ, hogy a különböző politikai nyelvek (vagy beszédmódok) hogyan jelennek meg, és milyen kulcsfogalmak és érvtípusok találhatóak meg az országgyűlési naplókban és gúnyversekben.

Munkám egyik vezérfonalaként — Lewis Namier könyvével összhangban6 - minden részfejezetben arra törekszem, hogy a diétái politizálás során lehetséges, vélt vagy valós egyéni- és csoportérdekeket azonosítsam és felderítsem, noha tisztában vagyok azzal, hogy pusztán az érdek vezérelte politizálás mellett a kor szereplőinek választásait az elvhűség, vagyis az erkölcsi-vallási ideák és hagyományok szabta keretrendszer is befolyásolhatta.7 A hivatalok, rangok és címek, birtokok és jogok adományozása eszköz lehetett a mindenkori kormányzat

6 Namier 1961.2., 16-17. Namier úgy találta, hogy a 18. századi angol parlament tagjai számára a képviselőség nem végcél volt, hanem eszköz egy magasabb cél elérése érdekében. Elmélete szerint az angol politikát a 18. század elején még a képviselők lelkiismerete irányította, ötven évvel később már a hivatalok megszerzése.

7 A keresztény hit- és erkölcstan, ill. az ókori görög-latin kultúra és irodalom ismeretének kettőssége jellemezte ezt a - Vermes Gábor szavaival - állandóságtudatot: Vermes 2011. 56.

io