Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen
pártfogóját.480 A Károlyi család a régió meghatározó nagybirtokosainak egyike volt, és uradalmainak földrajzi elhelyezkedése miatt is érdekelt volt az itteni vízrendezési munkálatok elindításában.481 A megyék által beküldött sérelmek eredetileg feltehetően csak adókönnyítést kértek, mint például Szatmáré, és nem folyószabályozást és csatornaépítést, mint ahogy ez a kerületi sérelmek közé bekerült.482 A vitában felszólalók egy része afelé hajlott, hogy rendeltessen ki egy bizottság, amelynek feladata annak felderítése lenne, hogy melyik árvízkárt szenvedett vármegyén mekkora adóteher-csökkentéssel lehetne segíteni. Mások úgy vélték, hogy kérni kellene az uralkodót a csatornák építésére, amivel békeidőben le lehetne kötni a katonaságot. Minderre éppen a jezsuita rend követe, Terstyánszky János páter felszólalása késztethette a rendeket, aki a kereskedelem fejlesztése és az áruszállítás-fuvarozás megkönnyítése végett tartotta volna hasznosnak azt, ha az egyes folyókat csatornával kötnék össze.483 A személynök vetett véget a vitának azzal az indítvánnyal, hogy a rendek először kerületenként gyűjtsék össze a sérelmeiket, majd utána terjesszék azokat az alsótábla plénuma elé, és ezután tűzzék ismét tárgyalásra a kérdést.484 Miután mindez megtörtént, július 6-án, a tiszai vármegyék sérelmeinek tárgyalása során került elő az a javaslat, amely a Tisza áradásainak megelőzésére a folyó kanyarulatainak átvágásával egyenesítette volna ki a folyómedret és segítette volna elő az árvíz gyorsabb levonulását. Az itteni megyék a munkálatok vezetésére a régió legnagyobb birtokosát, Károlyi Ferenc grófot javasolták. A rendek felvetették, hogy mivel a Felső-Tisza-vidéken lévő kamarai sóraktárakban található só kereskedelmében az uralkodó is érdekelt, ezért a projekt megvalósítását a kincstár támogassa anyagilag is. A dunai vármegyék ellentmondása miatt ekkor nem tudtak megegyezni a javaslatról. A dunaiak szerint hasonló árvízkárok az ő megyéikben is keletkeznek, ezért nincs szükség a kérdésben állami beavatkozásra, elegendő - az évszázados bevált módon - a saját erejükből építendő töltésekkel védekezni, ahogyan ezt az ország más részein is teszik. A tiszai megyék ezután sem adták fel, továbbra is sürgették a sérelem főrendekhez való továbbküldését.485 Végül erre a javaslatra az adóösszeg megszavazása 480 Szuhányi kapcsolataira a Károlyi családdal újabban: Nagy 2016a. 150-162. 481 A Borovszky-féle Szatmár vármegye monográfia szerint Károlyi Ferenc birtokán, Majtény és Ecsed között még életében csatornát ásatott, de 1758-ban korai halálával ezek a munkák is félbeszakadtak egy időre. Erre: Berey 1908. 482 Szatmár vármegye sérelme ismert: MNL OL N 74 571—580. p. 483 OK 700.470. Diarium diaetae. 85-86. p. 484 OK 700.468. Diarium generalis. 385—386. p. 485 Uo. 412. p. io8
