Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen
A folyószabályozások és csatornaépítések ügye A 18. századdal foglalkozó szerzők kiemelik, hogy a magyar rendeket mennyire kevéssé foglalkoztatta az ipar és kereskedelem, illetve ezzel összefüggésben a közlekedés fejlesztésének ügye. Az országgyűlési politika szintjén megfigyelhető javaslatok az elmaradott állapotok javítására a század elején merültek fel komolyabban - főként az 1708-1715. évi országgyűlésen kiküldött systematica comissio munkájának eredményeképpen -,475 ám ezután e kezdeményezések a rendek érdektelensége, és az ezeket kézbe vevő főúri kezdeményezők halálával lassan hamvukba holtak. A szakirodalom felveti továbbá, hogy ugyan számos törvénycikk született, amelyek megfogalmazták a közlekedés fejlesztésének óhaját, azonban ezek megvalósítására pénzhiány miatt nem került sor.476 Az 1723. évi országgyűlés 122. törvénycikke rendelkezett arról, hogy a Helytartótanács dolgozzon ki javaslatot a kereskedelem könnyítése céljából a magyarországi folyók csatornákkal való összekötéséről, és ezt az országgyűlésnek módosítás vagy helybenhagyás végett nyújtsa be.477 Az 1751. évi országgyűlés sérelmeinek tárgyalása kapcsán többször is szóba került a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása és a kelet-magyarországi csatornaépítések kérdése, amelynek nyomán parázs vita támadt a rendiség táborán belül. Az északkelet-magyarországi vármegyék 1751-ben is jó pár olyan sérelemmel érkeztek a diétára, amelyek az itteni folyók áradásaival, az ezek által okozott károkkal és ezek negatív gazdasági következményeivel foglalkoztak. A diétán azonban ezek megvitatására az adóemelés kapcsán támasztott rendi előfeltételek részeként került sor. Június 30-án a Bereg, Ung és Szatmár vármegyék követei által beterjesztett kérelmet vette napirendjére az alsótábla a Tisza áradásai ügyében.478 (Ennek némileg ellentmond Brunszvik Antal ítélőmester naplója, amely július 3-ra teszi három megye, Bereg, Ung és Zemplén megye Tisza áradásaival kapcsolatos panaszának napirendre vételét.)479 Pontosabb források híján csak következtetni tudok arra, hogy ebben nagy szerepe lehetett a szatmári követnek, a befolyásos Szuhányi Márton helytartótanácsosnak, aki Károlyi Ferenc klienseként számos információval és a gróf ügyeinek intézésével gyakran segítette 475 A systematica commissio tervezete szorgalmazta az olcsó vízi utak fejlesztését, a Duna, a Tisza és a Balaton szabályozását. Erre újabban: Varga 2012a. 125-126. 476 Grünwald 2001. 206-207.; Ember 1989c. 672-673. 477 Erről említést tesz Deák Ferenc alkotmányjogi vitairata, az Adalékok a magyar közjoghoz is: Deák 1865. 144. 478 OK 700.470. Diarium diaetae. 85-86. p. 479 SNA Brunswick-Chotek család. 107. cs. Diaeta anni 1751. [oldalszámozás nélkül]. í°7
