Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

3. Kostyál Ádám és Klasszy Vencel: a német és a magyar szabók vitája a reformkori Pesten

3. Kostyál Ádám és Klasszy Vencel: a német és a magyar szabók vitája a reformkori Pesten

Előfordult, hogy a szabómesterek ideiglenesen letették az ollót, és tollat ragadtak a nemzeti öltözék ügyéért - vagy saját üzleti érdekük védelmében. Ez a két dolog ugyanis szorosan összefüggött: a nemzeti viselet megújításával és divatba jöttével párhuzamosan megkezdődött a verseny a magyar ruhát rendelő vásárlókért.

Az ügy, amely vitát váltott ki a két pesti szabómester között, nem volt egyedi: számtalanszor előfordult, hogy egy céhes mester - szabó vagy más mesterségbeli - egy másik rokon céh kiváltságait figyelembe nem véve áttévedt annak területére, és a sértett fél tiltakozott ez ellen. Kostyál Ádám és Klasszy Vencel azonban a hasonló esetekben dönteni illetékes városi tanács vagy Helytartótanács fóruma mellett a sajtót választotta a vita színteréül. Bár a két szabómester a lapok olvasóitól nem várhatta a konfliktus megoldását: Klasszy ellenfele megrendsza- bályozását, Kostyál pedig a céhprivilégiumok eltörlését vagy megváltoztatását, a közöttük kibontakozott nyilvános vita és versengés - feltételezésem szerint - hozzájárult a nemzeti öltözék divatjáról szóló diskurzus kialakulásához, illetve felélesztéséhez. Hozzászólásaikban a vásárlók, megrendelők döntését minden bizonnyal igyekeztek a maguk javára befolyásolni, a vitának pedig ez nem elhanyagolandó indítéka, illetve hozadéka lehetett. Ha azt ma már nem is lehet eldönteni, hogy ők ketten voltak-e a leghozzáértőbb pesti szabók, vagy Tóth Gáspár, esetleg a Podmaniczky Frigyes által legjobbnak nevezett Eisele mester,297 annyi bizonyos, hogy a reformkori ruhakészítők közül Kostyál és Klasszy szerepelt a legtöbbet a lapokban, és ha ruhákat nem is hagytak maguk után, felderítésre váró nyomot azonban annál többet.298

297 Eisele Antal német szabómester; Podmaniczky 1984. 135. p.

298 Maga a sajtóbeli polémia nem új felfedezés: ha nem is a teljes forrásanyag ismeretében, de már korábban is szóltak róla. Többek között említi Heiszler Vilmos pesti németekről és szlovákokról szóló tanulmánya (Heiszler 1994), Kostyálról pedig született egy önálló - néhány oldalas - dolgozat, amely a német szabómester pályaképén túl a két szabó vitáját is feldolgozta (Kerényi 1982). A két szabó vitáját ismertette F. Dózsa Katalin is (F. Dózsa 1997).

99