Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

3. Kostyál Ádám és Klasszy Vencel: a német és a magyar szabók vitája a reformkori Pesten - 3.1. Szabók egymás ellen

3.1 Szabók egymás ellen

3.1.1 A szereplők

A két pesti szabómester alakja nem teljesen ismeretlen a 19. század első felére vonatkozó művelődéstörténeti, színháztörténeti irodalmat és a kor szépirodalmát alaposan ismerő olvasó előtt: lexikonok, tanulmányok, szépirodalmi alkotások szórnak el róluk - és más neves reformkori szabókról - apróbb morzsákat. Megtudhatjuk például, hogy Kostyál Adám előfizetője volt a Tudományos Gyűjteménynek és a Regélőnek,299 és szintén előfizetéssel támogatta Vörösmarty Marót bánjának megjelenését,300 Klasszy Vencel pedig „még a fatuskóból is Apollót csinál”, legalábbis az adomáiról ismert író, Bemáth Gazsi szerint.301

Kostyál egy Trencsén vármegyebeli kis faluban, a szlovákok lakta Alsó- Motesicen született 1792-ben.302 A szükebb családról - a szülők nevén kívül - annyit tudni, hogy szegény armalista nemesek voltak.303 Inaséveit Érsekújváron töltötte egy magyar szabómesternél, 1810-ben szabadult. Tizenkét - egyebek mellett Esztergomban, Pesten, Prágában, Brünnben és Bécsben, német és magyar szabóknál töltött-vándorév után 1822-ben mesterjogért folyamodó pesti német szabólegényként találkozunk vele, és házasságot is ebben az évben kötött.304 A céh 1825-ben vette fel a mesterek sorába, később pedig részt vállalt a testület vezetésében is. Polgárjogot 1828-ban nyert Pesten. A következő évekről, pályájának alakulásáról (elsősorban jótékony akcióiról) a sajtóból értesülhetünk: 1827 körül boltot nyitott a Kígyó utcában, ettől fogva 1848-ig hirdetések, divatképek tanúskodnak magyar szabói tevékenységéről. 1835-ben a Nemzeti Casino szabójaként említik, 1837-ben pedig - mint a leginkább hozzáértő szabó — megbízást kapott az új nemzeti játékszín ruhatárának elkészítésére.305 Üzletében állítólag ötven segéd

299 T. Erdélyi 1970. 22. p.

300 Bisztray 1948. 191. p.

301 Idézi Zolnay 1977. [39.] p.

302 Vasárnapi Újság, 1863. november 1. 44. Szám [383. p]; BFL IV.1202.h 1971 a. n, igazolás Kostyál megkereszteléséről 1818-ból; Ludovicus Nagy 197 lakosról és 25 házról tud 1828-ban. Nagy 1828.

303 Nagy 1859. III. 381. p; Szluha 2003. 649-658. p.

304 BFL IV.1202.h 1971. a. n; BFL IV. 1202.h 4123 a. n. A német szabók beadványa; BFLIV.1202.g 6367 a. n.

305 BFL lV.1202.h 6062 a. n; A német szabó Kostyál a Nemzeti Színház ruhatárának elkészítése idején magyar szabólegényeket is alkalmazhatott. Hogy mit jelentett a Kaszinó szabójának

100