Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
5. Jámbor Endre és a Férfidivat-közlöny szabászati szaklapok az 1860-as években - 5.2. Férfidivat-közlöny
fontosságának, a hazai ipar támogatásának hangsúlyozása. így természetes, hogy az új szaklapot az olvasók figyelmébe ajánló szabómester legfontosabb érve az volt, hogy a saját és rokon szakmáknak létérdeke a nemzeti viselet fenntartása, mivel ha „idegen divatok” terjednek el, az idegen vállalkozók kiszorítják őket a hazai piacról. A levélíró ezért tartotta fontosnak, hogy a magyar szabók pártolják egymást és Jámbor kiadói vállalkozását, amely lehetővé teszi, hogy a szaktársak egymástól tanuljanak. A hazai ipar pártolása, amint majd látni fogjuk, Jámbor lapjának is visszatérő témája volt. A Férfidivat-közlöny első száma 1858 tavaszán jelent meg. Bár a szerkesztő a beköszöntőben a magyar és külföldi divat bemutatását ígérte, a lap már az első számtól kezdve főként, újraindulását követően, 1860-től pedig szinte kizárólagosan a magyar nemzeti öltözettel foglalkozott. A Vasárnapi Újságban megjelent ismertetés és Jámbor maga is úgy fogalmazott, hogy a lap célja a „magyar divat” fölelevenítése volt.696 Ahogyan az előző fejezetben láttuk, a magyar öltözet 1858- ban még nem volt divatos, vagyis általánosan elterjedt, talán ezzel magyarázható, hogy Jámbor vállalkozása sikertelen volt. Nem tudott elég előfizetőt gyűjteni, veszteséggel zárta az évet, az utolsó számban pedig keserű szavakkal búcsúzott olvasóitól, szaktársaitól: a lap kudarcával „nemzeti öltözetünk az enyészetnek van kitéve...”697 Jámbor 1860-ban újabb kísérletet tett, ekkorra a magyar viselet már általánossá lett, így joggal remélhette, hogy lesz érdeklődés a magyar ruhák készítését bemutató közlöny iránt. Lapja végül egészen elfogatásáig rendszeresen megjelent. A szerkesztő célkitűzéseit az első számban megjelenő előfizetési felhívásban foglalta össze, majd később többször visszatért a témára: olyan lapot akart létrehozni, amely nélkülözhetővé teheti a külföldről érkező divatlapokat, és amely „nemcsak a külföldi, hanem saját divatunkat is képviselendő;698 később pedig a nemzeti nyelv és az ízlés terjesztését is céljaként említette. Jámbor úgy látta, nem maradtak fönn olyan források, amelyekből a nemzeti öltözetet és annak készítési módját alaposan meg lehetne ismerni, és lapjával ezt a hiányt is pótolni kívánta: „azon hazafias gondolatnak: miért legyünk mi szegényebbek a külföldnél? - akarunk jelen vállalatunkkal szolgálatot tenni.”699 A közlönyt a szakmai 696 Férfidivat közlönyre előfizetési felhívás. Vasárnapi Újság, 1860. 1. sz. 10. p; Előfizetési felhívás. Férfidivat-közlöny, 1860. tavasz [2.]—3. p. 697 Búcsúvétel .Férfidivat-közlöny, 1858. tél [26.] p. 698 Jámbor Endre: Előfizetési felhívás a férfidivat-közlönyre. Férfidivat-közlöny, 1858. Tavaszi illetmény, 2-3. p. 699 Uo. 219
