Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
5. Jámbor Endre és a Férfidivat-közlöny szabászati szaklapok az 1860-as években - 5.2. Férfidivat-közlöny
megfelelőnek az alkalmat egy szabászati közlöny megjelentetésére, mert a közvélemény megkedvelte az államhivatalnokok magyar szabású egyenruháját.691 Hasonló véleményt csak magánál Jámbornál lehet olvasni: „a mi dicsőségessen (így!) uralkodó Fenséges Ausztriai Császárunk és Királyunk, első Ferenc József 1850-ben legkegyelmesebben el méltóztatott rendelni valamennyi országos hivatalnokok számára a magyar nemzeti egyenruhát, s így a polgári rend meg szeretvén szép nemzeti öltözetünket, ezt viselni ők is óhajtják.”692 Ezt az első olvasásra meglepőnek tűnő véleményt valószínűleg azzal lehet magyarázni, hogy a kortársak a Bach-rendszer hivatalnokaira való hivatkozással legitimálták az osztrák kormányzat szemében a forradalmat, a nemzeti ellenállást jelképező, az 1850-es évek elején bizonyos elemeiben tiltott magyar öltözetet - erre Berzeviczy Albert is utalt az abszolutizmus korszakának történetét tárgyaló művében: „mi jogon lehetett volna valakit üldözni magyar szabású ruhájáért, mikor Bach még a maga idegen hivatalnokait is ilyenbe bújtatta?”693 Nem biztos, hogy Jámbornál ez a kijelentés kizárólag a cenzúrának szólt — a szabómester (nem minden esetben koherens) gondolkodásának megismeréséhez adalék, hogy Ferenc Józsefről egy feltehetőleg saját használatra készült és kéziratban fennmaradt útirajzban is hasonló tisztelettel szólt,694 miközben néhány hónappal később, a Jámbor-Somogyi összeesküvés keretében terjesztett proklamáció „hitszegő család”-nak nevezte a Habsburgokat.695 A Vasárnapi Újságnak levelet író mester másik érve szabószemmel nézve egyáltalán nem meglepő. Mint arra már az előző fejezetben rámutattam, a hazai ipar támogatása, védelme az 1850-es évek végén, illetve az 1860-as években, egy-egy kivételtől eltekintve, nem szerepelt a nemzeti öltözet propagálóinak érvrendszerében. Az iparból élő mestereknek azonban érdekük volt az iparvédelem 691 Nagy József levele Nagybányáról. Vasárnapi Újság, 1858. november 28. 574-575. p. Közismert, hogy a köznyelv a Bach-rendszer magyaros egyenruhába bújtatott hivatalnokait Bach- huszároknak nevezte. 692 Divattudósítás. Iparunk érdekében. Férfidivat-közlöny, 1858. Téli illetmény 32. p. 693 Berzeviczy 1922-[1937.] 11.415. p. 694 Jámbor 1862-ben részt vett egy trieszti vonatkiránduláson. Amikor tengerre szállt, hogy a fürdőbe vitesse magát, észrevette, hogy a hajó, amelyen utazik, „ő felsége császárunk és királyunk s a kedves hitvesére van czímezve mely miatt engem kimondhat öröm szált meg; hogy én ily egyszerű polgár létemre a tengeren ős rokonaimhoz czímezett csónakon evedzhetem a fürdőbe melyre könyek csordultak ki szemeimből...” Az idézetből az is kiderül, hogy ekkor Jámbor már királyi leszármazottnak vélte magát. HL IV. 19 Prozess Josef Somogyi, 4. doboz 468. p. A trieszti kirándulásról bővebben lásd Lukács 2011. 695 HL IV.19 Prozess Josef Somogyi, 4. doboz „Magyarok, ditső vitézek hü népeink!” 218
