Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.4. "Magyar" és "idegen" az öltözködés kontextusában
mány és a magyar kanászkalap párizsi, illetve bécsi divattá válásáról;448 több lap is beszámolt arról, hogy Marienbadban a magyar vendégek hatására elterjedt a magyar öltözet a fürdővendégek körében - „érdekesek az ilyen hírek most, midőn itthon már némelyek kezdik letenni a magyar viseletét” - vonta le a tanulságot a tudósító.449 1862-ben egy angol család szégyenítette meg „honanyáink nagyobb részét”, mivel gyermekük számára csináltattak teljes magyar öltözéket.450 A nemzeti divat terjesztőinek tehát fontos érve volt, hogy a külföld kedveli a magyar öltözetet. A hasonló hírek közlésének kettős célja volt. Egyrészt a lapok a magyar öltözet és szabás külföldi terjedését az olvasóközönség nemzeti lelkiismeretének felkeltésére használták, amikor azzal szembesítették a magyarokat, hogy a párizsiak, bécsiek stb. mennyire kedvelik az itthon nem kellően pártolt nemzeti öltözetet. Különösen akkor szaporodtak meg az ehhez hasonló hírek, amikor az újságírók a pesti nemzeti divat ritkulásáról kezdtek cikkezni. Másrészt viszont arra is számítottak, hogy külföldi, párizsi divatként bemutatva talán itthon is több követőre talál a magyar viselet. 4.4 „Magyar” és „idegen ” az öltözködés kontextusában Hadd gyászolja Európa Zsákruhábagyászzubbonyba ’ Vesztett reménységeit. (Jókai Mór: Magyar divat) A nemzeti gondolkodásmód másokkal szembeállítva tudja meghatározni, leírni a saját nemzetnek tulajdonított jellegzetességeket, vonásokat. Nemzeti divatról valami ellenében, az idegennel való összehasonlítás keretében van értelme beszélni. Az öltözködés kapcsán „magyar”, illetve „idegen” került szembe egymással: az idegen az általános, nemzetek feletti európai divatot jelentette, amelyet korábban hol Bécs, hol pedig a divat fővárosának nevezett Párizs, az 1860-as években pedig kizárólag ez utóbbi testesített meg. A magyar öltözet - idegen (vagy jelző nélküli elvont, általános) divat szembeállítás fontos eleme a nemzeti öltözetet tárgyaló írásoknak, hiszen a magyar divatnak akkor van létjogosultsága, ha többet képes nyújtani a divat fővárosa által kínált öltözködési rendszernél. 448 Divat. Nefelejts, 1859. október 23. 356-357. p; december 4. 431. p. 449 Nefelejts, 1862. július 27. 207. p. 450 Gombostű, 1862. augusztus 20. 2119. p. 143
