Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.3. Divat és nemzeti divat

a külföldi divattal, ha képes kielégíteni a közönség folytonos újdonságigényét, vagyis maga is divattá válik — ez azonban ellentétben áll a nemzeti öltözet állandósítására, szokássá változására vonatkozó igényekkel, hiszen a divat mindig múlandó.

Részben már a következő alfejezet témájához tartozik az, hogy a magyar sajtó miként számolt be a nemzeti öltözet külföldi fogadtatásáról. A lapok mindig szívesen szóltak a magyar öltözet külföldi sikereiről, ha a helyiek megcsodálták a külföldre utazó hazafiak öltözetét, vagy ha egy-egy ruhadarab divattá vált valahol. Az 1862-ben Triesztbe utazó magyar kirándulócsoport nemzeti öltözete által kiváltott hatást Thaly Kálmán ecsetelte érzékletesen: „Az 1200 keleti pezsgővérű szittya egészen fölélénkíté a nagy várost [...] Ehhez járult az olaszok s különösen az olasz nők bámulata, a kik a phantasticus öltözetű daliás alakokat nem győzték eléggé nézni. Voltak is eredeti egyéniségek és öltözetek; a sas- és darutollas, árvalányhajbokrétás kalpagok, kalapok, a nagy ezüst gombos, láncos menték, szűrök, panyókák, a testhez álló kurta dolmány vagy a díszattilák, a zsi- nóros szűk nadrágok, sarkantyús csizmák, fokosok, buzogányok, csáti botok és szakállas, bajuszos bátor arcú tulajdonosaik itt új látvány valának, nem csoda, ha megbámultattak.”444 A hasonló beszámolók szerzői számára egyértelmű volt, hogy a „megbánniItatás” a csodálatból, elismerésből fakadt, vagyis a nemzeti öltözettel találkozó külföldinek tetszett, amit látott. Az ellenvélemények a magyar nyelvű sajtóban ritkán jelentek meg, akkor is inkább csak cáfolat formájában: a Divatcsarnok például ocsmány rágalomnak minősítette egy német újság cikkét, amely többek között arról írt, hogy a londoni kiállításon megütközést keltett gróf Apponyi osztrák követ különc magyar öltözete.445 A későbbiekben lesz szó arról, hogy Vajda János úgy vélte: a magyarok tévednek, amikor dicséretként értelmezik a külföldiek bámulatát, ami valójában a lenézés, a gúny jele.446

A divatlapok hírül adták, melyik külföldi főméltóság csináltatott magának magyar ruhát Pesten (pl. visszatérő hírek voltak Erzsébet királyné pesti ruhavásárlásai),447 mely országban, külföldi városban vagy folyóiratban bukkant fel a magyar divat, vagy legalábbis olyan új öltözetek, amelyek többé-kevésbé hasonlítottak a magyar nemzeti öltözet egyes darabjaira, és amelyeket a magyar divatlapok magyar eredetűként mutattak be. A Nefelejts a külföldi divathírek között írt a dol444 Thaly Kálmán útleírása. Pesti Napló 1862. június 26. A trieszti utazásról részletesen Lukács 2011.

445 Divatcsarnok, 1862. augusztus 26. 543. p.

446 Vajda 1970b. 97. p.

447 Erzsébet királyné öltözködéséről lásd bővebben Vér 2016.

142