Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

3. Kostyál Ádám és Klasszy Vencel: a német és a magyar szabók vitája a reformkori Pesten - 3.2. Céhek egymás ellen

A céhtagok műhelyeiben csak a céhes előírásoknak megfelelő, a céh által el­lenőrzött munkát lehetett végezni, tehát elvileg az sem lenne meglepő, ha a német szabócéh is fellépett volna Kostyál és a hasonló úton járó többi német szabó ellen, de ennek egyelőre nem találtam nyomát, és bár nem támasztja alá semmi állítá­somat, mégis úgy gondolom, hogy erre nem is került sor. Sőt, egy másik ügyből éppen arról értesülünk, hogy a magyar szabók sem kizárólag saját szakmájuk te­rületén tevékenykedtek, német ruhát is varrtak, ezt azonban a német szabók nem ellenezték. Szerintük a férfiszabók, németek és magyarok egyaránt, már hosszú idő óta olyan öltözeteket készítenek, amilyeneket megrendelnek náluk, és soha senki sem foglalkozott a két szabócéh termékeinek elkülönítésével.387 Valószínű­leg az ő állításuk állt közelebb a valósághoz: a korszakban a magyar és a német szabók termékei átfedést mutatnak, működési körük nem vált el egymástól olyan élesen, mint ahogyan azt a magyar szabók érvelése alapján gondolhatnánk. Bár a magyar szabók legfőbb fegyvere a céhes szabályokra való hivatkozás volt, további érveket is bevetettek. Saját, mégpedig különösen a fiatal, a céhbe frissen, és éppen a címzett pesti tanács, illetve a Helytartótanács parancsára fel­vett mesterek megélhetési nehézségeire hivatkoztak (akiket mellesleg a szabóle­gények ismétlődő panaszainak tanúsága szerint nem is olyan szívesen vettek fel a testületbe): „Kostyál Adámnak ebbeli helytelen tette, ő Cs. Kir. Felsége által a helybeli magyar szabó céh részére kegyelmesen kiadott privilégiumnak sérelmé­re, de a mintegy 40 tagból álló magyar céh egyes tagjainak is világos kárára szol­gál; tagadhatatlan és igazságos dolog lévén, hogy csupán olyanok vehetik el a magyar szabóságnak hasznát, akik ezen mesterségtől, mind a hadi, mind pedig a házi adót fizetik Nékünk az ifjú supplicánsokat, felsőbb parancsolatok követ­kezésébe is, a céhbe be kelletik vennünk: nem igazságos tehát, hogy az ily fiatal kezdő mesterek kenyerét más mesterségbeliek ragadozzák el.”388 A német szabók ugyanitt arra is kitértek, hogy a céhtagok magukat és család­jukat iparukból tartják el, ahogyan ez a céhbeli cikkelyekben is áll, de számukra ebből az következett, hogy az iparokat, az iparosok által előállított termékek körét inkább bővíteni, mintsem korlátozni kell. A magyar szabók monopóliumát megsértő német szabók érvelésében na­gyobb szerepet kap a szakértelem kérdése. A már említett Lezsimirszky azzal védekezett a magyar szabók támadása ellen, hogy ő „felszabadított magyar szabó 387 „...a magyar szabók, ha szinte német ruhát nem készítenének, nem is élhetnének, és ezt te­szik is, s a német szabók nem ellenzik.” BFL IV.1202.C 7448 a. n. 1840.08.26; BFL IV.1202.h 4123 a. n. A német szabók beadványa. 388 BFL IV.1202.h 4123 a. n. A német szabók beadványa. 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom