Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
3. Kostyál Ádám és Klasszy Vencel: a német és a magyar szabók vitája a reformkori Pesten - 3.1. Szabók egymás ellen
„kész ruhákkal udvarolhat” (vagyis készárut is tartott, ami a korban nem volt általános). Ekkoriban feltehetőleg nem foglalkozott magyar ruhák előállításával, mivel szakmai hovatartozását még nem tartotta titkolandónak. A váltásról és annak okairól ismét tőle értesülhetünk: több lap is beszámolt egy párizsi estélyről, amelyet gróf Apponyi Antal adott Párizsban 1829 februárjában, és ahol a jelenlévő nemzetközi arisztokrata társaság tagjai magyar táncot is bemutattak. A jelentés a táncosok - magyar - öltözetét is ismertette: a ruhák a szerző szerint a régi idők szabásai szerint készültek, a mintát magyar zsebkönyvek képei szolgáltatták.359 Kostyált - saját szavaival élve - annyira megindította ez a tudósítás, hogy néhány hónappal később részletes leírást közölt a párizsi bál két táncosának öltözékéről, és egy rézmetszetet is mellékelt - immár „pesti polgár és férfi szabómester”-nek titulálva önmagát: „...költségem és fáradságom nem kímélvén, a fent tisztelt Nagy Hazafi iránt való háládatosságomnak megmutatására az említett Nagy Férfiúnak szentelve, tiszteletre méltó hazámfiainak rézre metszve bényújtani szerencsémnek tartanám azon mulatságban volt gavalléri és dámai öltözet szabása ábrázolatát és hogy annál világosabb ismeretére juthassanak a nagyérdemű hazafiak ezen pompás öltözetnek.. .”360 1830-ban, szintén a Tudományos Gyűjteményben közölt divatképet A legújabb ízlés szerént öltözködött két magyar címen,361 kommentár nélkül, polgári férfiszabóként. Német szabó volta (a német szabócéhbeli tagsága) legközelebb csak Klasszy Vencel gáncsoskodása nyomán került elő, Kostyál a lapokban magát ezután mindig polgári (vagy pesti polgár és) férfiszabónak nevezte - nemességének kihirdetéséért benyújtott folyamodványában pedig egyszerűen magyar divatszabóként tüntette fel magát.362 Az iparcímtárak természetesen mindig saját helyén, a német szabók népes társaságában tüntették fel (mint ahogyan céhtársait, a szintén magyar öltözet varrásával foglalkozó Keresztessy Sámuelt vagy Lezsimirszky Emánuelt is).363 359 Fekete Gáspár, az Apponyi-fiúk nevelőjének írása. Tudományos Gyűjtemény, 1829. II. 114- 119. p, Hasznos Mulatságok, 1829. 22. sz. [ 169]—172. p. 360 Tudományos Gyűjtemény, 1829. V. [128.] p. és képmelléklet; tudomásom szerint ez volt az első eredeti magyar (tnagyar mester által készíttetett, és nem külföldi lapból átvett) divatkép. Nemzeti öltözetet ábrázoló mellékletre azonban már korábban is volt példa, a Magyar Hírmondó 1790. december 28-i számához csatolt kép témája: „Magyar kisasszony nemzeti köntösben”. V. Busa 1986. 361 Tudományos Gyűjtemény, 1830. III. képmelléklet. 362 BFL 1V.1223.C 6289. melléklet. 363 Pl. Blaskovits 1839. 124. p. 113