Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

I. A válás mint "társadalmi tény"?

Válás és vallás

Talán különösnek tetszik a válások elterjedése kapcsán megkülönböztetett helyen, rögtön a budapesti válások alakulásának tárgyalása után, a vallás szerepével foglalkozni, hiszen a jelenség végső soron a házassági jog szekularizációjával, a vallásosság gyengülésével hozható összefüggésbe. A történészek a 19. század második felének, s még inkább a 20. század elejének válásai vonatkozásában - ahogy azt a válások okait és az elválók csoportjellemzőit firtató egyes vizsgálatok kérdésfeltevései mutatják - sokkal inkább a társadalmi rétegződést, a házasság és a házastársak demográfiai jellemzőit, a nemi specifikumokat szokták szemügyre venni. Az iparosodás és a városiasodás, a demográfiai átmenet kontextusába, amely a szóban forgó vizsgálatok többségének értelmezési kereteként szolgál, kevéssé illik a konfesszionalizmus, amely az adott korszakban - a többnyire ki nem mondott vélekedések szerint — egyre kevésbé befolyásolhatta a házastársak döntéseit. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy a válási gyakoriság növekedésének magyarázatánál csak kevesen mérik fel a vallásos meggyőződés erejét, illetve annak feltételezett hanyatlását.71

Kétségtelen, hogy az egyházak, jóllehet eltérő hangsúlyokkal, általában a házasság védelmének fontosságát, s a válások kárhozatos jellegét emelték ki. A felvilágosodás korától kezdve azonban - foglalhatjuk össze a történeti vizsgálatok eredményét - a hitelvek egyre kevésbé tartották vissza a híveket házasságuk felbontásától, miután mind a válás intézményes háttere, mind az azt befolyásoló vélekedések „szekularizálódtak”, vagyis függetlenedtek az egyházak szervezetétől és a vallási normáktól.72 A házassági bíráskodás a 19. század folyamán a legtöbb európai országban előbb vagy utóbb állami ellenőrzés alá került; a lelkészi békéltetések formális és informális jelentősége hanyatlott vagy megszűnt; a válás jogalapja, amelyet a válóperes eljárás során érvényesíteni lehetett, mindinkább elszakadt a Biblia alapján levezethető válóokoktól. Ezzel együtt egyre kevesebben gondolták azt, hogy a válás Isten ellen való vétek lenne, a vallásos érvelési mód még a konzervatív kritikusok eszköztárából is kikopott, a házasok körében pedig

71 Az angol válásokat illető úttörő tanulmány csak a polgári házasságok arányának növekedése kapcsán szól az egyházi tekintély hanyatlásáról: ROWNTREE, Griselda-CARRIER, Norman H.: The Resort to Divorce in England and Wales, 1858-1957. Population Studies 1958/3.195. p. A flamand válások „determinánsai” kapcsán nem foglalkozik a vallás szerepével: MATTH1JSBAERTS-VAN DE PUTTE, 2008: 239-261. p. Az egyetlen általunk ismert kivétel a holland történeti demográfus, Frans van Poppel Hágát illető vizsgálata, amely egyaránt figyelembe vette a házas felek vallását és a vegyes házasságok kockázatait: POPPEL, 1997: 66-67. p.

72 PHILLIPS, 1988: 191-226. p.; PHILLIPS, 2004: 74-94. p.

53