Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

izraelita hitközség anyakönyvébe elsőházasságként került be, miután a vőlegény családi állapotát nőtlenként adta meg. így természetesen utalást sem tettek a korábbi házasságokra és a válásra.678 Lehet, hogy a férfi egyaránt megtévesztette jövendőbelijét és a rabbit is? Tekintettel a zsidóság körében általános házasodásra, valamint Eisenstein Adolf életkorára (az újraházasodás idején már 50 felé járt), ez nehezen hihető.

A házassági kötelék felbontása után a családi állapot bevallása az aktuális élethelyzettől, jogi szituációtól függően változhatott. Bohony Teréz, aki hétévi házasélet után, 1886 körül hagyta el férjét, Fábry Ede vasúti hivatalnokot, 1889 elején szült törvénytelen fia keresztelőjén - mint hasonló alkalmakkor sokan mások - hajadonként lett bejegyezve a józsefvárosi plébánia anyakönyvébe. A református Fábry egy héttel később, az esztergomi szentszéken adott be válókeresetet katolikus neje ellen. A házassági kötelék egyoldalú felbontását végül unitárius vallásra térve 1892 végén, Kolozsváron érte el. Nem egészen egy évvel később a kötelékben maradt katolikus asszony „Fábri Edéné szül Bohon Teréz” néven egy halott leányt hozott a világra, akit az anyakönyvező ferencvárosi lelkész törvényesként regisztrált. Ezúttal valószínűleg nem a nő mondott be hamis adatot: a gyerek legitim státusának rögzítésével a katolikus pap az egyoldalú válás egyházi érvénytelenségét hangsúlyozta (ezzel a lépésével mellesleg, az állami törvények szerint, anyakönyvi kihágást követett el). Bohony Teréz magát inkább özvegynek tarthatta. A századforduló környékén lopás, illetve zsarolás miatt többször bebörtönzött nő a fogolytörzskönyvekben Fábry Ede özvegyeként lett regisztrálva, holott elvált férje még életben volt.679

Mindent összevetve, az elvált családi állapotú férfiak és nők számát, amelyet a korabeli statisztikai publikációkban közreadtak, illetőleg e számok egzaktságát mélységes szkepszissel kell kezelnünk. Ezzel együtt az elváltak számának 1881—

678 Schweiger c. Eisenstein válóper: BFL VII.2.C. 1S83. V. 87. A dohánytőzsde megvételéről szóló okirat: BFL VII. 185. 2361/1882. Az újraházasodás 1889. május 19-én: MNL OL Budai neológ izraelita hitközség ház. akv. 13/1889. Az új házasság később válással végződött: BFL VII.2.c. 1902. V. 138.

679 Fábry c. Bohony válóper: EUEGyLt FT 154/1892. A nő által 1889. február 18-án szült törvénytelen fiú: MNL OL Budapest Józsefváros róm. kát. kér. akv. 428/1889. Az 1893. november 16-i leány: MNL OL Budapest Ferencváros róm. kát. kér. akv. 1240/1893. A fogolytörzskönyvek: BFL VII.106. 2108/1894.; VII.102.a. 2045/1895., ill. 2016/1905. Utóbb munkaadója (egy másik egykori unitárius válóperes fél), schwertenbergi Breymann Gusztáv megzsarolása miatt került bajba: Budapesti Hírlap 1905. október 1-i (271.) szám 16. p. A cikk kendőzetlenül „egy állomásfőnök elvált feleségeként” beszél a vádlottról, amihez képest furcsa a fogolytörzskönyvben álló „özvegy” megjelölés.

422