Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

a viszony remélt törvényesítésének kudarca játszhatott szerepet. Helle Ferencnét mindenesetre 1855-ben már egy másik férfi, Andrásy Gyula oldalán találjuk.

A legális házasságkötés lehetetlensége a „bukott nő” szociális kapcsolatainak beszűküléséhez, társadalmi lecsúszáshoz vezetett: vadházastársa, Andrásy Gyula vasúti tisztviselő, egyszerű távírász volt. A pár öt gyermekéről tudunk: Vilmos és Izabella Irsán született, előbbi 1855 késő őszén, utóbbi 1857 tavaszán; őket három év múlva egy másik leány, Vilhelmina követte, akit Siófokon kereszteltek; 1865-ben, majd 1868-ban Gödöllőn látott napvilágot két fiú, József és Gyula. Ha módjukban állt volna, Andrásyék bizonyára gondolkodás nélkül megesküdtek volna. Az Úrihoz közel fekvő Irsán ugyan a helyi plébános előtt nem titkolhatták el viszonyuk törvénytelen természetét, de Siófokon és Gödöllőn már megtehették, és meg is tették azt: három fiatalabb gyermekük keresztelőjekor házasoknak adták ki magukat, s a gyerekeket törvényesként vezették be a kereszteltek matrikulájába. A család további sorsáról nem tudunk, de aligha sejtet boldog végkifejletet az a körülmény, hogy az ifjabb Andrásy Gyulát 1882-ben, mindössze 14 évesen rendes lakhely nélküli csavargóként, lopásért tartóztatták le Budapesten, majd ugyanőt (ekkor már cserepes volt a Murányi utcában) 1886-ban megint lopáson érték, s ítélték el.659

Amíg Perczel Ida egy életen át nem tudott révbe érni, jóllehet előkelő bene possessionatus családból származott, addig évtizedekkel később a ferencvárosi proletárleány, József Jolán éppen házasságai és válásai - meg persze egyénisége, vele született tehetsége - révén emelkedhetett az „úrinők” közé. Az apátián család fenntartójává, a sokat betegeskedő anya helyettesítőjévé előlépő, moziban takarítóként és mindenesként dolgozó leány 15 évesen, 1914 nyarán kötötte első házasságát Pászti Elemér egyetemi tisztviselővel. A frigy egy volt a világháború

659 A válóper: BFL IV.1342.g. 1854. VII. 7. Perczel Ida törvénytelen gyermekei: MNL OL Vác Szent Miklós róm. kát. kér. akv. 61. p. (Gizella); MNL OL Úri róm. kát. kér. akv. 100/1853. (Mária); MNLOL Irsaróm. kát. kér. akv. 158/1855. (Vilmos), ill. 95/1857. (Izabella); MNLOL Siófok róm. kát. kér. akv. 12/1860. (Vilhelmina); MNLOL Gödöllő róm. kát. kér. akv. 33/1865. (József), ill. 42/1868. (Gyula). Sréter Gusztáv és Fésűs Georgina 1853. május 26-án született Berta nevű leányának keresztelője: MNL OL Budapest Lipótváros róm. kát. kér. akv. 160/1853. - Hírlapi idézések: Budapesti Hírlap 1854. június 18-i (447.) szám 2514. p., ill. június 21-i (449.) szám 2527. p. Egy évvel később: uo. 1855. március 10-i (665.) szám 3668. p., ill. március 12-i (667.) szám 3680. p. Végül: uo. 1859. augusztus 10-i (192.) szám sz.n. -Az ifjabb Andrásy Gyula fogolytörzskönyvei: BFL V11.103. vizsgálati 501/1882., ill. 908/1886. - A Perczel család genealógusa szerint Ida Ofalu-Gézapusztán, 1891. április 15-én hunyt el (Andrásyt férjeként tünteti fel): DOBOS Gyula: A Perczelek. Szekszárd, 2001. 201. p. Helle Ferenc 1894. november 1-én halt meg Érsekújváron: BONA Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Budapest, 1988. 257. p.

408