Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

kitörésekor kötött „könnyelmű” házasságok sorában: a férj, miután menyasszonyának jól fizető kórházi állást szerzett, bevonult, s azután csak hosszabb megszakításokkal éltek együtt. Házasságuk de iure még két évig tartott, de a távoliét, egyetlen gyermekük halála, s állítólag a férj fronton szerzett nemi betegsége elhidegüléshez vezetett. József Jolán ezek után viszonyt kezdett munkaadójával, Makai Ödön ügyvéddel, akinél gépírónőként dolgozott (1917 őszén a férfi intézi testvérei, Etelka és Attila menhelyre utalását, és gondoskodik a beteg édesanyáról). Ezek után a válás nem sokat váratott magára. A válóperes iratok nem maradtak fenn, de a főlajstromkönyvi bejegyzésekből rekonstruálható az eljárás. Pászti 1917 decemberében fordult a Budapesti Királyi Törvényszékhez, amely kérelmére bírói felhívást adott ki a házas együttélés helyreállitására. József Jolán erre nyilván nem volt hajlandó, mert egy hónappal később férje már válókeresetet adott be, ami az ilyenkor szokásos „szándékos és jogos ok nélküli elhagyásra” hivatkozott. Az anyakönyvi bejegyzésből az is kiderül, hogy a bontó ítéletet 2-es alszámon hozták, vagyis a verdikt közvetlenül követte a keresetet, ami azt jelenti, hogy az alperesnő lényegében nem védekezett. A bontás tényét április 29-i dátummal anyakönyvezték, ami hetekkel, talán hónapokkal követte az ítélethozatalt. József Jolán mindössze 18 évesen elvált nő lett.

Makai Ödön valószínűleg csak amiatt nem vette már ekkor el Jolánt, mert tartott családja ellenzésétől. Az életkori különbséget és a szociális törésvonalat felekezeti különbség mélyítette: a Makai család tagjai nemcsak művelt és vagyonos, de zsidó vallású polgárok is voltak, akik aligha nézték jó szemmel Ödönnek a 10 évvel fiatalabb, frissen elvált, nincstelen, keresztény leánnyal folytatott viszonyát. Ezért - legalábbis József Attila életrajzírója, Szabolcsi Miklós szerint - az ügyvéd Jolánt erdélyi vagy fiumei menekült üzletfele leányaként, Lippe Lucie néven mutatta be a családnak. A fáma szerint később, amikor kiderült, hogy Makai titokban feleségül vette a leányt, illetőleg világossá vált, hogy Lippe Lucie valójában kicsoda, a rokonság kiközösítette a férfit. A titkos házasságkötés nem családi legenda: a terézvárosi polgári házassági anyakönyvi bejegyzések sorában 1919 tavaszán ott találjuk Makai Ödön és a nagyszebeni születésűként, „néhai dr. Lippe Arthur” s „néhai Adamovics Vilma” leányaként feltüntetett „Lippe Lucie” esküvőjét. A pár a tanúk szerepére jellemző módon egy aznap házasodót, a nyilvánvalóan vadidegen Szilágyi Andrást, és annak saját tanúját, Tóth Józsefet kérte fel. A máskülönben kockázatos lépés (a hamis adatok közlése anyakönyvi kihágást jelentett) a zavaros politikai viszonyok, konkrétan a házassági jogrend Tanácsköztársaság alatti megrendülése fényében érthető meg igazán.

Makaiék még sokáig játszották a kényszerű komédiát: a házatartási alkalmazottként szereplő Etusnak, illetve a rövidebb ideig velük együtt lakó Attilának nő409