Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
mégis érzékelteti, hogy milyen lehetséges összefüggésekkel, tapasztalatokkal kell számolnunk.639 Az újraházasodásnál való közreműködéshez, vagy az ilyen házasságokból született gyermekek keresztszülőségének elvállalásához képest a vallásváltások, a katolikus ki-, illetve a protestáns betérések tanúsítása közvetlenebb ismeretséget eredményezett a jogi eljárással. Az érintettek erre nem annyira közeli rokonaikat, mint inkább bizalmas ismerőseiket kapacitálták. 1879 nyarán, Domitrovics Ármin budai mérnök krisztinavárosi plébánián kilépésre jelentkező neje. Tokár Jozefa tanúként Tokár Istvánt és Sóty Jánost vitte magával. Tokár István nyilván az asszony rokona, fivére lehetett, minden bizonnyal - ezt tanútársa munkahelye is megerősíti - azonos a Honvédelmi Minisztérium hasonnevű hivatalnokával. Számunkra most érdekesebb Sóty János személye, aki megegyezik azzal a Soóthy (Soóty) János hadügyminiszteri számtanácsossal, aki két évvel korábban református vallásra tért, s eladdig csak azért halogathatta a válókereset beadását, mert felesége, Pajer Teréz katolikus maradt. Ekként a kitérő Tokár Jozefa és tanúja, Soóthy János egymást bátoríthatták, és valóban: utóbb mindketten beadták a válókeresetet és felbontatták házassági köteléküket.640 Egy másik esetben Argauer Károly fővárosi tisztviselő neje, Krausz Mária egy évvel férje hasonló lépése után, 1877 tavaszán hagyta el a katolikus egyházat, s tért református hitre. A belvárosi plébános által kiállított kitérési bizonyítvány szerint az aktust Geschader János és Lakner János tanúsította. A két férfi egyaránt fővárosi hivatalnokként azonosítható (valószínűleg a férj munkatársai voltak), és tudjuk róluk, hogy később maguk is elváltak. Geschader tanúskodása idején már két éve kü-639 Bartha (még Berger néven) egy időben a Nyugati Vasút vezérigazgatóságának pénzügyi szolgálatán volt könyvelő, s Faltusz ugyanazon az osztályon beosztott hivatalnok. Az igazgató Fuchs Miksa volt. Vö. MIKLÓS Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. Vác, 1937. 291. p. A kezességvállalási okirat: BFL VII. 151. 410/1882. Faltusz Károly 1880. augusztus 19-i kitérése a terézvárosi plébános előtt: RL D.7.a. kit. biz. 1880, Faltusz. Érdekes, hogy a református betérést csak egy évvel később, 1881. szeptember 20-án anyakönyvezték a Kálvin téren: BKRE bet. akv. A Faltusz c. Kleteckova válóper: BFL VII.2.C. 1882. V. 141. Bartha 1890. február 28-án kezdett válópere: BFL VII.2.C. 1890. V. 24. Az esküvőről tudósít: Esztergom és Vidéke 1884. szeptember 14-i (74.) szám [3. p.] 640 A kitérési bizonyítvány: RLD.7.a. kit. biz. 1879, Tokár. A június 29-i betérés: BKRE bet. akv. A Domitrovics c. Tokár válóper: 1879. V. 75. Tokár István honvédelmi minisztériumi számtisztttel (Budapest I. Úri u. 56.) egy 1885-ös örökbefogadási szerződésben találkozunk, amikor egy Erdélybe igyekvő osztrák nőt, Johanna Klinkoscht adoptált. Soóthy János számára szintén a krisztinavárosi plébános állított ki bizonyítványt a kétszeri jelentkezésről, 1877. június 17-én: RL D.7.a. kit. biz. 1877, Soóty. Az ismeretség így talán a lakóhelyhez köthető. A betérés: BKRE bet. akv. A Soóthy c. Pajer válóper: BFL VII.2.C. 1880. V. 103. 394
