Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

véletlen, hogy a válóper gondolata, amit a református betérés világosan jelez, éppen ekkor született meg a férfi fejében.635

A mindennapos társadalmi kapcsolatok egyéb, a családon, s a szükebb lakóhelyi környezeten túlmutató formáiról még ritkábban értesülhetünk. A válópereskedő férjek és feleségek hajdani, tünékeny kapcsolati hálója, miután válásukat tematizáló naplókat, levelezést nemigen hagytak hátra, legfeljebb a különféle eljárásokhoz (ki- és betérés, békéltetés, esküvő, keresztelő) segédkezet nyújtó tanúk azonosítása révén, töredékesen rajzolódhat ki. Néhány szerencsésebb esetben mégis bemutatható, hogy az elválók korántsem magányos normaszegő házasokként léptek erre az útra, hanem sokak szeme előtt létező, saját döntésüket elősegítő-megerősítő példák lebeghettek. Kőszegváry Kornélia például közel három évtizedes házasság után, 1880-ban indított válópert a Budapesti Királyi Törvényszéken Reymond Ottó gőzhajókapitány ellen, miután maga evangélikus, férje pedig református vallásra tért. Az ok a nő újraházasodási szándékában keresendő, hiszen két hónappal a bontó ítélet meghozatala után, 1881 nyarán hozzáment dr. Schiller Gyula ügyvédhez, aki meg néhány hónappal korábban Sombory Matildtól vált el. Ha további kapcsolatok után kutatunk, nem kellene messzire menni, mivel Sombory Matild előző házassága, amelyet Ritter Sándor ügyvéddel kötött, 1863 elején szintén a bíróságon végződött. Ám - és ezúttal ezt szeretnénk hangsúlyozni - a Reymond házaspárnak is volt már testközeli tapasztalata a házassági kötelék felbontásával, miután 1862 tavaszán keresztszülei lettek a budai társasági és politikai élet egyik vezéralakja, Andorffy Károly és a Franz Barber újlaki gőzmalomtulajdonostól frissen elvált Sofia Herzberg közös leányának.636 Noha természetesen botorság volna azt hinni, hogy a válással való

635 A válóperben hozott elsőfokú ítélet a Gyukics Mária vadházasságából született gyermekek törvénytelenítését célzó perhez csatolva maradt fenn: BFL VII.2.C. 1901. I. 322. Blaskó Mihály áttérése 1884. július 20-án: BKRE bet. akv. A Karolina nevű leány 1884. március 10-i keresztelőjén lakcímként a Csengery utca 43. számot adták meg: MNL OL Budapest Terézváros róm. kát. kér. akv. 236/1884.

636 Kőszegváry c. Reymond válóper: BFL VII.2.C. 1880. V. 60. A Sombory c. Schiller válóper: BFL VII.2.C. 1880. V. 27. A Sombory c. Ritter válópernek anyakönyvi iratokban maradt nyoma: EOL Pesti (Deák téri) egyházközség anyakönyvi iratai 1862, Sombory. Schiller Gyula és Kőszegváry Kornélia újraházasodása 1881. július 3-án, a pesti magyar egyházban: MNL OL Budapesti Deák téri (magyar) evang. ház. akv. 25/1881. Barber-Herzberg-válóper: BFL IV.1120.a. 1859. III. 103. és 1860. III. 29. Az 1862. március 7-i keresztelő mind a pesti német, mind a budavári evangélikus gyülekezet anyakönyvében szerepel: MNL OL Budapesti Deák téri (német) evang. kér. akv. 48/1862., ill. MNL OL Budapest Vár evang. kér. akv. 18/1862. - Andorffy és Herzberg Zsófia 1861. május 15-én, a pesti német egyházban tartott esküvőjén az egyik tanú az az Aldásy Antal budai kapitány volt, akinek Mária leánya, özvegy Clark Adám-392