Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
hiszen a felek, miután a nő törvénytelen gyereknek adott életet, legalább egy évtizede különváltan éltek egymástól. A házaspár nyilvánvalóan együttműködött a válás érdekében: a kereset beadása előtt a férfi református, a nő evangélikus vallásra tért. Habár a processzus évekig húzódott, a késedelem inkább a korabeli jogszolgáltatási gépezet lassúságának, semmint a bíróságok áttérésekkel kapcsolatban felvetődő kételyeinek tulajdonítható. A Pest Városi Törvényszék 1865 őszén minden további nélkül felbontotta a házassági köteléket, s az ítéletet a felsőbíróságok is jóváhagyták. Ezt követően a férfi 1867 januárjában, a Kálvin téri református egyházban Lábas Juliannát vette el, míg alperes két héttel később, február elején a budavári evangélikus templomban a holland származású Häntjons Peter óbudai hajógyári gépésznek esküdött örök hűséget. A Pesti-Ringenbach válóper kapcsán külön figyelemre méltó, hogy immár egy egyszerű szakmunkás is képes volt végigvinni a jogilag komplikált ügyet.591 A következő ismert „katolikus” válóper Pesten - aligha véletlen az egybeesés - alig két hónappal követte az előbbit: Calderoni Ida ötévi házasság után, 1866 augusztusában adott be válókeresetet férje. Hopp Ferenc kereskedő ellen. Ebben az esetben megint tekintélyes pesti polgárokról volt szó. A férj, aki iparoslegényként tanult bele a látszerészüzletbe, s sikeresen vitte tovább azt, betársult a prosperáló Calderoni cégbe, amelynek megpecsételése a cégtulajdonos leányával kötött házasság volt. A frigy azonban rosszul sikerült, s a kiábrándult nő válni akart. Miután Calderoni Ida evangélikus, Hopp pedig református vallásra tért, a válóper villámgyorsan lezajlott: a városi törvényszék már az év végén kimondta a válást, s a felsőbíróságok 1867 elején végleg kiszabadították a feleket a kötelékből. A háttérből bizonyára a feltörekvő pesti ügyvéd, Steiger Gyula vezényelte az eljárást, aki hamarosan elvette a nőt. Az exférj - vélhetően az együttműködéséért cserébe, hiszen maga nem kötött új házasságot -, a Calderoni és Társa céget kapta.592 591 BFL IV.1343.f. 1866. V. 7. Az 1853. december 11-én született törvénytelen Adelgundis: MNL OL Budapest Lipótváros róm. kát. kér. akv. 374/1853. A különválás körülményeit megvilágító gyermekelhelyezési per: BFL IV.1342.d. 1859. III. 263. A nőnek további gyerekei születtek későbbi férjétől. 1864. november 10-én Andrea: Budapest Újlak róm. kát. kér. akv. 195/1864. Henrik már mintegy két héttel a bontó ítélet jogerőre emelkedése után, 1866. június 14-én született: uo. 115/1866. Pesti István újraházasodása: MNL OL Budapest Kálvin téri ref. ház. akv. 4/1867. Ringelbach Adelgunda újraházasodása 1867. január 15-én: MNL OL Budapest Kálvin téri ref. ház. akv. 4/1867. 1867. február 3-i bejegyzés: MNL OL Budapest Vár evang. ház. akv. 3/1867. 592 1861. szeptember 23-án alakult meg a Calderoni István et Co. cég, a leendő vő egyedüli aláírási jogával: BFL V11.3.C. Pesti Első Bíróságú Királyi Váltótörvény szék cégjegyzékei, társas cégek jegyzéke I. kötet 76. lap. A válóper: BFL IV. 1343.f. 1866. V. 26. A nő újraházasodása 1867. feb365
