Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

A katolikus válóperek 1868 folyamán kezdtek-erős túlzással, hiszen mindöszsze három-négy ismert ügyről van szó593 - elterjedni, amiben talán már az összehívott országgyűlés munkájához fűzött remények is szerepet játszottak. Az első, az evangélikus felekezetre betért Franz Anna Mária és Lechner Móric Adám kereskedő esete, némileg kilóg a sorból, hiszen a pár bécsi illetőségű volt: 1856-ban Bécsben esküdtek meg, és vélhetően csak a válás lehetősége csábította őket Pestre, amiről az alperes Magyarországra férjhez ment nővérei informálhatták a párt.594 Három hónappal Lechnerék után, 1868 tavaszán indult, s több mint egy évtizede húzódó házassági konfliktus végére tett pontot az a válóper, amelyet Darázs Kálmán földbirtokos indított Kovács Ida ellen, miután mindketten katolikusról református vallásra tértek. A válást a pesti törvényszék 1869 elején mondta ki.595 Az efféle válások korabeli akadályait szemléltetheti a szintén kitért Gócs (Gotsch) Engelbert kolozsvári színházi karmester és Majláth Zsuzsanna tabáni lakos budai válópere, amely Jóry Ferenc házasságvédő „akadékoskodása” miatt a processzus megszüntetésével ért véget (bár a reformátussá lett házaspár vélhetően csak azért állt el a pereskedéstől, mert Kolozsváron gyorsabban elválhattak egymástól).596 Úgy tűnik, a budai oldalon élő házasoknak nagyobb nehézségekkel kellett szembenézniük, mint pesti sorstársaiknak. Az evangélikus felekezetre betért Barm Lajos vízivárosi polgárnak és nejének, Liebrich Amáliának ugyanaz a házasságvédő került útjába, mint a Gócs-házaspámak: ők azonban kitartottak, aminek eredményeként, bár Jóry ezúttal is mindent megtett a válás megakadályozása érdekében,

ruár 12-én Steiger Gyulával: MNL OL Budapest Kálvin téri ref. ház. akv. 4/1867. A törvényszék 1867. február 18-án törölte a céget a társas cégek jegyzékéből. Erről és a cég további sorsáról: BFL VII.2.e. Cg. 295. (5954. doboz).

593 A budai „katolikus” válóperek számát gyarapítja Czigler Nándor és Bauer Anna válópere, amelyet eredetileg a Czigler által 1894-ben Tichy Irén ellen indított köteléki peréhez csatoltak. Sajnos az iratok nem maradtak fenn, csupán az első válóper irattári száma ismert. Vö. BFL IV.1122.a. 1868. III. 645. Az iratokat a fővárosi tanács a törvényszék megkeresésére továbbította, s ennek maradt nyoma: BFL lV.1407.b. I. 898/1894. Eszerint a férfi első válóperében a bíróság 1871. október 10-én hozott ítéletet.

594 A válóper: BFL IV. 1343.f. 1868. V. 6. Az 1868. január 4-én indított per több mint két évig húzódott az illetékességi kérdés tisztázása miatt, végül azonban kimondták a válást. Az alperes apja, Anton Paul Lechner gyászjelentésében egyik nővére, Aloise Szalay Vilmosnéként, a másik, Antonie Tüköry Sándoméként szerepel. Die Presse 1860. február 5-i (36.) szám [8. p.]

595 BFL IV.1343.L 1868. V. 14. A felek 1857-ben váltak külön, s a nő évekig pereskedett hozományáért.

596 BFL IV.1122.a. 1868. III. 947. Majláth Zsuzsanna néhány hónappal a budai permegszüntetést követően, 1868. december 29-én Panfilli Nándor dunagőzhajózási felügyelő felesége lett: MNL OL Budapest Kálvin téri ref. ház. akv. 112/1868. A nő a matrikulában elváltként szerepel.

366