Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

vánvalóan nem segített a magára hagyott, még mindig csupán huszonéves nőn. Zeilinger Emma így azért léphetett ki 1862 tavaszán a katolikus egyházból, s tért evangélikus vallásra, hogy protestánsként válópert indíthasson; ám ez ekkor még nem volt lehetséges, hiszen a külföldre távozott férj katolikus maradt. Zeilinger Emma évekkel később, mihelyst az 1868-as törvényhozás lehetővé tette a házassági kötelék egyoldalú felbontását, azon nyomban beadta a válókeresetet és elvált férjétől (aki időközben az amerikai polgárháborúban Stahel néven szerzett magának hímevet és tábornoki rangot).589

Bizonytalan, hogy az 1860-as években pontosan mikor mondták ki az első olyan válást, amely kitért katolikus felet vagy feleket érintett. Egy későbbi ügyben az egyik ügyvéd precedenst emlegetve, katolikusként utalt „Balázs Frigyes” és neje 1861-ben kötött, 1865-ben felbontott házasságára. Eszerint az 1860-as években az első ténylegesen megindított házassági bontóper, amely katolikus vegyes házasságot, illetőleg kitért katolikus felet érintett, sipeki Balás Frigyes pest-belvárosi lapszerkesztő (később Torontál megyei szolgabíró és országgyűlési képviselő) ügye lehetett. A hitehagyott katolikus bizonyára a feleség volt, akinek még a nevét sem tudjuk, hisz a férj az evangélikus vallásban született. Az utaláson kívül biztosan csak a férfi újraházasodását ismerjük: Balás Frigyes 1865 kora nyarán, a Deák téri magyar egyházközségben elváltként kötött új házasságot Lászlóffy Máriával, aki valószínűleg szintén elváltként járult a lelkész elé.590

A fennmaradt válóperes iratoknak köszönhetően alaposabban ismerjük Pesti István lipótvárosi gőzhajógépész és felesége, Ringenbach (Ringelbach) Adelgunda válását. A férfi 1863 decemberében, nem sokkal Balás Frigyes után kérvényezhette a másfél évtizeddel korábban, katolikus szertartás szerint kötött házasság felbontását. A pereskedés mögött ezúttal sem hirtelen fellángolás húzódott meg,

589 BFL IV.1122.a. 1869. III. 1090. - Miután a protestáns lelkészek az ágytól-asztaltól való elválasztást nem ismerték, illetve annak ugyanolyan joghatályt tulajdonítottak, mint a házassági kötelék felbontásának, 1868 után több esetben előfordult, hogy ágytól-asztaltól elválasztott, protestáns hitre tért katolikusokat bontó ítélet híján is összeadtak. Vö. SZTEHLO, 1872: 379- 381. p. Ausztriában emiatt többeket büntető eljárás alá vontak. Egy nagyenyedi újraházasodás után: Die Presse 1875. október 20. (291.) 9. p. Egy Sopronban, 1874-ben kötött házasság nyomán: Juristische Blätter 1877. június 17. (24.) 315-317. p. Egy Pécsen, 1872-ben kötött református házasság, amelyet 1891-ben érvénytelenítettek: Allgemeine Österreichische Gerichts- Zeitung 1891. augusztus 25. (34.) 271. p.

590 Liebrich c. Barm válóper: BFL IV.1122.a. 1868. III. 231. „Ballás Pál Fridrik” evangélikus keresztelője 1834. március 7-én: Rimaszombat evang. kér. akv. 80. p. Az újraházasodás 1865. június 7-én: MNL OL Budapest Deák téri magyar evang. ház. akv. 12/1865. A férfi és a nő családi állapotát egyaránt „szabadosként” jelölték. A férfi „nekrológja”: Békésmegyei Közlöny 1879. július 24-i (74.) szám [3. p.]

364