Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

eredetileg római katolikus vallású Farkas Ferenc sóhivatalnok, pénzügyi biztos és Pozsonyi Irén szintén református vallásra tért, de a várva várt bontó ítélet nem született meg. A nő 1883 tavaszán Farkas Ferenc pénzügyi tanácsos özvegyeként távozott az élők sorából. Ekkor már ismét a római katolikus valláson volt, halálát a mohácsi plébánia anyakönyvezte. Esetében is valószínűtlen tehát a későbbi válás.584 Végül nem maradt érdemi irat Mészáros Károly pesti ügyvéd és felesége, Jakabházy Katalin válóperében, de megállapíthatóan vegyes házasságról volt szó: 1848 tavaszán, Károly nevű fiúk születésekor az apát római katolikus, az anyát református vallásúként jegyezték be; az apának így protestáns hitre kellett térnie, mielőtt a válókeresetet beadta. Nyilvánvalóan ők sem értek célt.585

Az osztrák polgári törvénykönyv magyarországi uralma alatt a katolikus vagy katolikus vegyes házassági köteléket már nem lehetett felbontatni, hiszen azt a kódex kifejezetten tilalmazta.586 Hogy mégis ismerünk esetet, amikor katolikus nő keresztül tudta vinni válási szándékát, az csak az uralkodóház iránt a forradalmak idején lojalitást mutató katolikus és ortodox felekezetek meghagyott házassági bíráskodásának, no meg az érintettek bátorságának, és jogi képviselőik találékonyságának köszönhető. A kivételes jogi bravúrt az Aradon kivégzett Schweidel József honvéd tábornok Mária nevű leánya hajtotta végre azzal, hogy férje, Driska Szilárd ellen az 1851-ben kötött házasság érvényesítése vagy felbontása címén adott be keresetet 1854 tavaszán, a budai ortodox püspöki szentszéken. Schweidel Mária ugyan katolikus volt, és ekkor már érvénybe lépett a kódex, csakhogy az 1852-es nyílt parancs értelmében az nem vonatkozhatott az érvénytelenítési perekre, amelyeknél az esküvő időpontjában fennálló jogszabályok voltak mértékadók (ezért kellett a kötelék érvénytelenítéséért is perelni). Ily módon 1857 őszén nem csupán a házasság érvénytelenítését sikerült elérniük, de az ortodox konzisztórium a katolikus nő esetében az „engesztelhetetlen gyűlölet” (máskülönben felekezetidegen) válóokát is megalapozottnak látta, egyúttal

584 BFL IV.1342.g. 1854. VII. 43. A feleség haláláról: Vasárnapi Újság 1883. március 11-i (10.) szám 161. p. A halotti anyakönyv: MNL OL Mohács róm. kát. hal. akv. 55/1883.

585 BFL IV.1342.g. 1854. VII. 4. Az említett, 1848. május 1-i keresztelő: MNL OL Budapest Belváros róm. kát. kér. akv. 140. p.

586 A törvénykönyv 111. §-a kimondta: „A katolikus személyek között, érvényesen megkötött házassági szövetséget csak az egyik házastárs halála bonthatja fel. Éppúgy felbonthatatlan a házassági kötelék, ha a házasságkötés idején csak az egyik fél volt katolikus vallású.” Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch fur die gesammten Deutschen Erbländer der Oesterreichischen Monarchie. I. Theil. Wien, 1811. 41. p.

361