Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

hogy elválhassanak az uj rendelet szerént az ilj házasokat nem szabad elválasztani egészszen csak ágytól asztaltól és ez szerint aligha a Feleki pere is nem igy fog járni mert neje katolikus volt és Katolikus pap eskette meg”.579 Az idézett levélrészlet azért rendkívül fontos, mert egy szemvillanás erejéig megmutatja azt a máskülönben láthatatlan szövedéket, amely a válófélben lévő házasokat és hozzátartozóikat összefűzhette, illetve érzékennyé tette a párhuzamos jogi eljárások fordulatai iránt.

Természetesen a többi folyamatban lévő katolikus válóper is eredménytelenül végződött. Az évtizedekkel korábban kikeresztelkedett református Jeiteles Katalinnak a katolikus vallásról protestánsra áttért Lubinger (Szerelemfy) Gyula, az Újépületben letartóztatott volt hivatalnok elleni válóperében a törvényszék 1854 májusában - még nem tudva az Oberste Gerichtshof határozatáról - bontó ítéletet hozott, de az eljárást hamarosan félbeszakították.580 Mindkét fél eredendően katolikus volt ama válóperben, amit Rosty Zsigmond földbirtokos indított Birly Leopoldina ellen, s amelyet az inkriminált döntés után, a polgári bíróság illetékességét leszállítva a szentszékhez utasítottak. A nő negyedszázaddal később Rostynéként hunyt el Bécsben, s valószínűleg a férj sem vált el nejétől.581 Hasonlóképpen tisztán katolikus, mindkét házastárs református betérése folytán protestánssá vált házasság felbontására került volna sor, ha Malatinszky Anna Tacsnikovics Antal elleni válókeresetét ugyanilyen okból vissza nem utasítják. Ez esetben külön figyelemre méltó, hogy nem nemes vagy honorácior házaspárról volt szó: a feleség a válóperes iratokban szakácsnőként, a férj vendéglősként, illetve kávéházi felügyelőként fordul elő.582 Egy másik házaspár, Kosztka Magdolna és Lehoczky Ákos ugyancsak hitehagyott katolikusként kérte a válás kimondását, mindhiába. A válókeresetet beadó nő egyébként ez esetben, nyilván vesztét érezve, csak az ítélethozatal előtt, a törvényszék nyomatékos felhívására, 1855 novemberében volt hajlandó becsatolni a házassági és a betérési anyakönyvi kivonatokat.583 Az

579 Szentpétery Zsuzsanna levele 1854. augusztus 23-án Egressy Gábornak: SZALISZNYÓ Lilla (S. a. r.): „Írjátok ami toliatokra jön”. Egressy Gábor családi levelezése (1841-1865). I. Debrecen, 2017. 206. p.

580 BFL IV.1342.g. 1854. VII. 8. A vallásváltás időpontja a per elején homályban maradt, s a felek csak a házasságvédő felhívására csatolták be az ezt illető bizonyítványokat. Lubinger esetében nem világos a kitérés időpontja, mindenesetre biztos, hogy az esküvőt követően került rá sor.

581 BFL IV.1342.g. 1854. VII. 41. Birly Leopoldina Rosty Zsigmondnéként szerepel egy örökösödési perben: BFL VII.2.C. 1877.1. 818. Haláláról: Vasárnapi Újság 1881. szeptember 18-i (38.) szám 608. p.

582 BFL IV.1342.g. 1854. VII. 27.

583 BFL IV. 1342.g. 1854. VII. 32.

360