Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

I. A válás mint "társadalmi tény"?

tartozott, s csak 1900-ban került át önálló járásbírósági székhelyként a Pestvidéki Királyi Törvényszékhez.36

A Budapesti Királyi Törvényszék válópereinek statisztikai célú felhasználása azonban legfőképpen azért problematikus, mert az iratanyag hiányosan maradt fenn. Az 1875-ig önállóan működő Budai Királyi Törvényszék előző három évben keletkezett komplett iratanyaga megsemmisült; Pesten az 1874-es évfolyamnak csaknem teljesen nyoma veszett. Az egyesített törvényszék irattárából aztán az 1877-es és az 1891-es irattári évfolyam tűnt el. A helyzet mégsem reménytelen, mert következtetni lehet a hiányok mértékére. A válóperek az említett bíróságokon külön irattári osztályt alkottak, az akták ezen belül a kereset beadásának időrendjében kaptak arab folyószámot, így a részleges iratpusztulást a kisebb-nagyobb foghíjak jelzik. Eszerint 1894-ben a legmagasabb irattári számon lerakott fennmaradt válópert június 20-án indították meg, vagyis az évfolyam mintegy fele semmisült meg. Hasonlóképpen eljárva megállapítható, hogy az 1904-es év válópereinek mintegy negyede (ez év során az utolsó válókeresetet szeptember 16-án adták be), az 1905-ös perek egyharmada (április-augusztus között), és az 1908-as irattári évfolyam közel fele hiányzik (az első válókereset június 5-én kelt). Egészen biztos továbbá, hogy az 1914-ben kezdett válóperek is csak töredékesen maradtak ránk, jóllehet összefüggő hiány nem állapítható meg.

Mindent összevetve úgy tűnik, hogy a házassági kötelék bírói felbontása Pest- Budán az 1860-as évek második feléig csaknem ismeretlen volt. A fővárosi férjek és feleségek csupán az 1870-es évektől kezdték szórványosan igénybe venni ezt az eszközt elmérgesedett házassági konfliktusaik megoldására. így az évtized elején évi 20-30, a vége felé 40-50 válással számolhatunk, ami viszont máris több, mint amennyit Szél Tivadar a házassági törvényt megelőző korszak maximumaként prezentál. Noha a növekedés az 1880-as évek első felében megtorpant, az évtized második felében a fővárosi válási népmozgalom új lendületet véve immár elérte a 100-as nagyságrendet. A házassági törvény életbe lépését közvetlenül megelőző időszak vonatkozásában, az 1891-es irattári évfolyam teljes és az 1894-es év válópereinek jelentős hiánya miatt, megint sok a bizonytalanság. Mégis úgy véljük, hogy az 1892-1893-ban kimondott válások visszaesése csupán látszólagos, hiszen az elveszett 1891-es törvényszéki válókeresetek éppen ekkorra érhettek célt. Tudjuk, hogy ez utóbbiak száma kiugró volt: az egyetlen fennmaradt válóper ugyanis, amelyet a református Daczó Berta az év elején, az esztergomi szentszéken kezdett katolikus férje, Pichler Hermann állami hivatalnok ellen, 1891.

36 41969/1899. IM-rendelet: MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA 1899. Budapest, 1899.

II. 194. p.

34