Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

nem minden esetben elutasította.536 Krövik Alajka (Alojzia) vízivárosi lakosnak a Buda Városi Törvényszéken 1868-ban emelt panaszával szemben, miszerint férje családját elhagyta és tartásáról nem gondoskodik, Schmidt Lajos nyomdai napidíjas azzal érvelt, hogy a bíróság nem avatkozhat a család belügyeibe. A Törvényszék ezt elfogadva, a nőtartási kereset visszavetésénél arra hivatkozott, hogy „külön lakást és illendő tartást a nő részére a világi bíróság csak a megindított válóper tartamára rendelhet”. A nő fellebbezésében hiába hangsúlyozta, hogy azért nem indított válópert, nehogy „az elősorolt szomorú panaszimat még egy gyászos tettel, az elválással szaporítsam”, az ítélőtábla mégis helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Schmidtné végül kénytelen volt folytatni a házas együttélést.537 Egy másik hasonló ügyben Sprincz Alojzia szintén sikertelenül kérelmezte, hogy a családját nyomorba döntő, Csehországba távozó, gyermekei nevelésére képtelen (idelirium tremensben szenvedő) férj, Sprincz Móric állami számvevőségi nyugdíjából vonjanak le tartásdíjat: a Budai Törvényszék egyenesen illetéktelennek nyilvánította magát „családi magánviszonyok” kikutatására.538

Kivételt a szabály alól azok az esetek képeztek, amikor a férj szerződésszerűen, közokiratban, vagy bíróság előtt, kifejezett formában vállalt kötelezettséget nőtartás fizetésére.539 A terézvárosi járásbíróságon 1873-ban, 2125 ft lejárt tartásdíj iránt indított perben az alperes férj, Rakovszky István alügyész hiába hangoztatta, hogy a törvény tiltja az önkényes válást, s így 1864-től különélő felesége, Balázsovich Izabella nem igényelhet tartásdíjat, a bíró mégis erősebbnek találta a férj szerződésen alapuló tartási kötelezettségét. „Alperes a bemutatott egyezség tartalmának valódiságát beismeri,” - hangzott az ítélet - „ezen beismerésével szemben azon kifogása, hogy az érintett egyezség megkísérlésére a felek, ameny-536 Válóper elmaradása miatt elutasított nőtartási keresetek: BFLIV. 1342.d. Pesti Cs. Kir. Országos Törvényszék polgári perei 1859. III. 261.; BFL IV. 1122.a. 1864. III. 627.; BFL IV. 1122.a. 1864.

III. 1636.; BFL VII.2.C. 1876.1.81.; 1877.1. 262.; 1877.1.297.; 1877.1. 371. Kivételes, amikor válóper és megegyezés híján sikerült fizetésre kényszeríteni a férjet: BFL V.48.b. 984/1865. A joggyakorlat korabeli bírálata: SZTEHLO Kornél: Követelhet-e a nő tartásdíjat míg a házasság jogérvényesen fennáll? Jogtudományi Közlöny 1874. július 22-i (30.) szám 239-240. p.

537 BFL IV. 1122.a. 1868. III. 40. A házaspárnak 1871. október 1-én leánya született: MNL OL Budapest Alsóviziváros róm. kát. kér. akv. 78/1871.

538 BFL IV. 1122.a. 1868. III. 292.

539 Korai, tanácsi mediáció nyomán létrejött tartási szerződések: BFL IV.1202.h. Rel. a.n. 15523.; Rel. a.n. 15563. A pesti tanácson kereste igazát a magát korábban tartásdíj fizetésére kötelező Jacob Herzellel szemben Regina Schulhof: BFL IV.1202.pp. 1844. november 25. Bíróság előtti nőtartási egyezségek, illetve azokat érvényesítő perek: BFL IV. 1342.d. 1857. III. 96.; BFL

IV. 1122.a. 1863. III. 1391.; BFL IV.l 122.a. 1864.111.466.; BFL IV.1122.a. 1867. III. 929.

332