Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
főként a korai időszakban, nagyobb szabadságot biztosított a házasság rituális felbontása, amelynek keretében könnyebben elbocsájthatták párjukat. A perindítás nemi specifikumának értékelésével azért sem árt óvatosan bánni, mivel a jogi környezet jelentősen módosíthatta a peres szereposztást. Elég csak a konszenzusos válóperek túlsúlyára utalni, amelyekben az egyik vagy a másik házastárs, rendszerint a válás következményeivel könnyebben megbirkózó férj, az ügy érdekében magára vállalta az alperes, illetve a vétkes fél pozícióját. Korábban, a házassági törvény életbe lépéséig a vegyes házassági válóperek, s az áttérések bonyolíthatták a peres szituációt, amennyiben a válni óhajtó fél számára nem volt mindegy, hogy először ő (a királyi törvényszéktől) vagy katolikus házastársa (a szentszéktől) kap-e bontó vagy elválasztó ítéletet. A vegyes házassági perekben ugyanis előbb az alperes bírói fóruma hozott határozatot, így az a protestáns vagy protestáns hitre tért fél járt jól, akinek katolikus házastársa hajlandó volt a házassági kötelék felbontására irányzott keresetet beadni. Ilyenkor a háttérben valójában az alperes játszotta a főszerepet. Ezt láthatjuk Szekér Gyula gyulavári uradalmi számtartó és Márki Julianna válásánál, amelynek kapcsán a nő öccse, Márki Sándor naplójából értesülünk a válókereset beadása előtti családi alkufolyamatról. A férj két évtizedes házasság és négy gyerek után beleszeretett elhunyt sógora feleségébe, özvegy Márki Lajosné Terényi Jolánba, aminek következtében neje 1888 nyarának végén, gyerekeivel együtt felköltözött Budapestre. Szekér nem engedett a rokonság nyomásának, hogy hozza helyre házasságát, s 1889 elején a válóper megindítása mellett döntött. Januárban felkereste hitvesét Budán, annak Werbőczy utcai lakásában: „Szerette volna kinyerni a válásba való beleegyezést és azon ígéretet, hogy Juliska a vallásból kitér. Ez utóbbi szóba sem jöhetett, az elsőt pedig Jani mint ügyvéd [a naplóíró és a nő öccse, Márki János orosházi ügyvéd] felvilágosításaitól tette függővé Juliska, kinek s a gyermekeknek anyagi helyzetét illetőleg minden tőle telhető biztosítékot ígért a jeles férj, ki ügyvédtől teljesen betanítva jött ide, s minden határozott felelet kinyerése nélkül távozott.” - írja a házastársak közötti közvetítésre vállalkozó Márki Sándor. Néhány héttel később Szekér Gyula ajánlatát évi 1000-1000 forint nő-, illetve gyerektartásdíj fizetésében konkretizálta. Ezért cserébe az unitárius vallásra áttért férj elvárta, hogy a válókeresetet katolikus hitéhez ragaszkodó neje adja be: „Helytelenítem azt is, hogy a válás könnyítése végett, s hogy az ügy ne kerüljön a Szentszék elé, Szekémé kezdje a válást, s legyen felperes, ha látszatra is.” - írja naplójában a február 26-i családi disputa után Márki - „Az exsógor, kivel ma igen ridegen bántam, édesapámhoz intézendő levélben akarná kinyilvánítani, hogy ezt csak a dolog sürgősebb és simább lebonyolítása végett kívánja, s hogy voltaképpen ő a felperes”. Márki Sándor személyes ellenzése mit sem ért, mert a felek másnap 315
