Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
Az ügyvéd által ismertetett eset korántsem egyedülálló. Rohrer Ferenc budapesti takarékpénztári szolga törvénytelen gyerekei szintén háborítatlanul viselhették apjuk nevét azután is, hogy a megfelelő egyházi keresztelési bejegyzésekben státusukat, a férfi házas családi állapota miatt, törvénytelenre javították. Rohrer és Radl Terézia 1867-ben, Sopronban kötött frigye egy-két év alatt zátonyra futott, s a felek különváltak egymástól. Az ekkor uradalmi szolgaként a Vas megyei Pusztacsón, majd Alsóújlakon kenyerét kereső férfi a kőszegi születésű Wölfl Zsuzsannával állt össze. A kámi plébánián 1870 tavaszán már egy Amália nevű leányt keresztelnek közösen, magukat házasnak kiadva (a gyermeket törvényesként anyakönyvezték). Amikor évekkel később a fővárosban bukkantak fel, hasonlóképpen jártak el a belvárosi plébános színe előtt 1873 nyarán Mária, majd 1875 tavaszán Jozefa születésekor. Rohrer Ferenc soha nem legalizálta vadházasságát. Törvényes felesége, Radl Terézia ellen csak 1884 tavaszán, evangélikus vallásra térve indított válópert, de miután a házasságot a Budapesti Királyi Törvényszék két év múlva felbontotta, nem Zsuzsannát, hanem Wölfl Amáliát vette feleségül. A nő Zsuzsanna testvére volt, s valószínűleg - erről nincs forrásunk - az élettárs halála tette szükségessé a gyerekek gondozását, s a háztartás vezetését, amit kézenfekvő módon a sógornő vállalt magára. Meglehet, hogy éppen az ő kívánsága volt a válóper megindítása, amit lefolytatva „tisztességes” felesége lehetett a férfinak. A lényeg, hogy a gyermekek szüleinek egykori illegális együttélésére hamarosan fény derült, s az esztergomi érseki helynökség 1892 tavaszán utasította a belvárosi plébánost az anyakönyvek kiigazítására. Ennek megfelelően Mária és Jozefa származása törvénytelenre változott, s csak az apa beiratást illető kívánsága került rögzítésre megjegyzésként (Amália anyakönyvét nem javították ki, de a leány talán már nem is volt életben). Mária és Jozefa ennek ellenére továbbra is apjuk nevét használták, legalábbis mindketten Rohrer néven kötöttek házasságot vagy szültek gyermeket.489 Antónia nevű nő, amit az ügyvéd könnyen ronthatott „Szidóniára”: MNL OL Budapest Ferencváros róm. kát. kér. akv. 232/1853., ill. Terézváros róm. kát. kér. akv. 255/1855. A Tavaszi Rozáliától 1867. november 8-án született Grusz Antal: MNL OL Budapest Lipótváros róm. kát. kér. akv. 325/1867. Az 1869. június 26-i Rozália (1890-től: Kornélia): uo. 264/1869. Az 1871. január 10-i Pál: uo. 44/1871. Az 1873. január 23-án világra jött, 1881. június 4-én a Dunába veszett Zénó: uo. 61/1873. Az anyának vélhetően már korábbi viszonyából is volt gyereke; legalábbis egy Tavaszi Rozália nevű hajadon cseléd 1859. február 19-én született Mária leányáról értesülhetünk: MNL OL Budapest Belváros róm. kát. kér. akv. 168/1859. 489 BFL VII.2.C. 1884. V. 23. Az 1870. március 31-én született Amália keresztelője: MNL OL Kám róm. kát. kér. akv. 13/1870. Az 1873. június 15-i Máriáé: MNL OL Budapest Belváros róm. kát. kér. akv. 204/1873. Az 1875. március 2-i Jozefáé: uo. 74/1875. Rohrer és Wölfel Amália 304
