Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
(korábban ugyanis református hitre tért). A processzus során előkerült két gyerek, nevezetesen Vilmos és Jozefa, akikről a fővárosi bíróság ítéletében „elfeledkezett” említést tenni, habár a leány a per folyamán biztosan életben volt (Vilmos időközben elhunyt). Az ítélőtábla 1884 végén ezt észlelve felszólította az elsőbíróságot, hogy a gyermektartás kérdésében hozzon határozatot. Az 1879 novemberében kötött, ténylegesen csupán három hónapig tartó házasélet alatt természetesen nem születhetett két közös gyermek. Az egyházi anyakönyvekbe nem is így, hanem törvénytelenként lettek bejegyezve, s amint a királyi törvényszék az anyának ítélt Jozefával kapcsolatban másodjára megjegyezte, a leányt maga Poszpisil Emilia is törvénytelennek vallotta. Erre az ítélőtábla 1885 tavaszán hozott ítéletében kijelentette, hogy „ezen gyermek a házasság tartama alatt született s ez alapon mindaddig törvényesnek vélelmezendő, míg az ellenkező bíróilag ki nem mondatik”, másrészt a törvényesnek tartandó gyereket törvénytelenként bejegyző katolikus papok ellen büntető eljárást kezdeményezett. A házasság tartama, de a különélés ideje alatt született gyermekek korabeli bizonytalanjogi státusára, s az efféle részletek napvilágra jutásának esetlegességére élesebb fényt vethet a gyermekek anyakönyvezésének módja, illetve az a körülmény, hogy Poszpisil Emíliának a válóper alatt nem is kettő, hanem valójában három gyermeke született. Az 1882 tavaszán Krizsán Mihály józsefvárosi káplán által keresztelt Vilmos nevű törvénytelen fiú kapcsán a plébánia anyakönyvében a következő bejegyzés olvasható: „két év óta elválva él törvényes férjétől”. Másfél év múlva, Jozefa keresztelésekor viszont Ott Adám segédlelkész a nőt már „hajadonként” tüntette fel. A válóper még javában folyt, amikor Tyukosné 1884 őszén egy harmadik törvénytelen gyereknek adott életet, akit a Margit névre kereszteltek. A házassági bíróság elől rejtve maradt leány anyját Veszély Alajos káplán szintén „hajadon” családi állapotúként vezette be a matrikulába.482 Az egész eset csak akkor vált ismertté, amikor a matrikulát vezető józsefvárosi lelkészeket, Ottót és Krizsánt a büntető járásbíróság családi állás elleni kihágás miatt három napi elzárásra és 20 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélőtábla ugyan másodfokon a különválás tényének ismeretére hivatkozva, nyakatekert érveléssel felmentette 482 A Tyukos c. Poszpisil válóper: BFL VII.2.C. 1882. V. 6. Az 1882. április 3-i Vilmos keresztelője: MNL OL Budapest Józsefváros kér. akv. 769/1882. Az 1883. szeptember 13-i Jozefa: uo. 1853/1883. Az 1884. október 12-i Margit: uo. 2143/1884. A Triplák c. Pikola válóper: BFL VII.2.C. 1885. V. 65. Az 1888 tavaszán jogerőre emelkedett bontó ítélet hivatkozott arra, hogy a férfi „több év óta Tyukos Józsefné szül[etett] Poszpischill Emíliával házasságon kívüli viszonyban él, és azzal már két gyermeket is nemzett.” 300
