Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

szigorúan köteleztetnek a kereszteltek bejegyzésénél, azok törvényes vagy törvénytelen születésére nézve biztos tudomást szerezni, különösen az előttük ismeretlen szülék gyermekeinél amazok házassági bizonyítványát bekövetelni.”480 Másrészt egy felekezetközi összeütközés, illetve az azt menetrendszerűen követő állami beavatkozás nyomán az anyakönyvező lelkészeket ekkoriban már büntetőjogi szankciók is fenyegették, ha a születés törvényességét nem a megfelelő módon vezették a matrikulába. Történt ugyanis, hogy a Budapesten katolikus vallásról unitáriusra tért és unitárius szertartás szerint katolikus nővel megesküdő volt teológiatanár, Hatala Péter 1876-ban született Georgina leányának anyakönyvezésekor a keresztelő plébános törvénytelenként írta be a gyermeket, mivel Hatala a kánonjog szerint, felszentelt papként nem köthetett volna házasságot. A nagy visszhangot kiváltó botrány a képviselőházat 1879-ben arra indította, hogy az éppen tárgyalás alatt lévő kihágási büntetőtörvénykönyvbe felvétesse a családi állás elleni kihágás bűntettét. Ezt az elfogadott jogszabály szerint az a lelkész valósíthatta meg, aki törvényes gyereket törvénytelenként és vice versa vesz fel az anyakönyvbe, illetve aki a hatóság törvényesítő határozatát vagy a bíróság jogerős törvénytelenítő ítéletét a matrikulába nem vezeti be. Az intézkedés nyilvánvalóan a katolikus lelkészek állandó panasz tárgyát képező „túlkapásai” ellen irányult, de csak idő kérdése volt mikor alkalmazzák a megfelelő paragrafust a házasságtörő viszonyból született gyermekek bejegyzett természetes apái vonatkozásában is.481

Az első ügyek egyike, amelynek kapcsán az állami politika fordulata az érintettek számára kézzelfoghatóvá vált, egy budapesti válóper kapcsán bontakozott ki. Tyukos József fővárosi tisztviselő 1882 nyarán az esztergomi szentszéken válópert indított katolikus neje, Poszpisil Emilia ellen, ágytól-asztaltól való elválasztást, illetve önmagára nézve a házassági kötelék felbontását kérelmezve

4B0 A VKM 22065/1880. számú körrendeleté: MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA 1880. Budapest, 1880. 1226-1227. p.

481 Az 1875. június 4-i esküvő: BUE ház. akv. 8/1875. A szóban forgó gyerek, Hatala Georgina halotti anyakönyve szerint Budapest IX. kerületében, 1876. április 23-án született: BFL XXXIII. 1.a. Budapest VIII. kerület hal. akv. 289/1959. A ferencvárosi plébánia keresztelési anyakönyvében azonban a gyereknek nincs nyoma. Az eset országgyűlési tárgyalására: KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ 1878. VI. kötet 370-373. p., 133. országos ülés (1879. május 26.). Az igazságügyi bizottság jelentése a beterjesztett módosító javaslat tárgyában: KÉPVISELŐHÁZI IROMÁNYOK 1878. VIII. kötet 289-290. p. Az 1879. évi XL. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyv a kihágásokról 60. §-a: MAGYAR TÖRVÉNYTÁR 1879-1880. 201. p. Emiatt a bíróságok és a közigazgatási hatóságok együttesen, 1881-1893 között 1128 személyt ítéltek el. A legtöbbet az 1880-as évek elején, egyedül 1882-ben 250 főt: MStÉ, 1894: 374. p.

299